Közel egymillió bevándorlónak adtak állampolgárságot 2016-ban az Európai Unió tagországai, 18 százalékkal többnek, mint egy évvel korábban – derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) hétfőn közzétett jelentéséből.
A vizsgált időszakban az újonnan állampolgárrá vált személyek 88 százaléka nem uniós országból érkezett.
A honosítottak legnagyobb csoportját a marokkóiak (101 300) alkották. Őket az albánok (67 500), az indiaiak (41 700), a pakisztániak (32 900), a törökök (32 800), a románok (29 700) és az ukránok követték (24 000).
Az EU-állampolgársággal rendelkezők közül a legtöbben románok (29 700) és lengyelek (19 800) szereztek állampolgárságot egy másik uniós tagországban.
Az új állampolgárok 32,5 százaléka Európából, 29,6 százaléka Afrikából, 20,9 százaléka Ázsiából, 15,2 százaléka pedig Észak- és Dél-Amerikából érkezett.
A tagállamok közül Olaszország adta meg a legtöbb állampolgárságot, 202 ezret, főként albánoknak és marokkóiaknak. Spanyolország is nagyvonalúnak számított, ahol 151 ezren tehették le az állampolgársági esküt, ez a marokkóiak és a bolíviaiak körében volt a legnépszerűbb. Ezt követte Nagy-Britannia (149 ezer), Franciaország (119 ezer) és Németország (113 ezer).
Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy tavalyelőtt ez az öt ország adta az új uniós állampolgárságok csaknem háromnegyedét.
Az adott országban élő külföldiek számához viszonyítva a legtöbb embernek Horvátországban és Svédországban adtak újonnan állampolgárságot, száz külföldi lakosra előbbiben 9,7, utóbbiban 7,9 jutott. A skála ellentétes végén Ausztria, Lettország és Szlovákia található (0,7).
