A Csopaki borral, az Akasztói szikiponttyal, a Budaörsi őszibarackkal, a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznyével, az Újfehértói meggyel, a Nagykun rizzsel és a Nagykörűi ropogós cseresznyével bővült az oltalomban részesülő földrajzi árujelzők köre – tájékoztatott a Földművelésügyi Minisztérium (FM) szerdán,
Nagy István, az FM parlamenti államtitkára az eredetvédelmi országjárás szerdai, székesfehérvári fórumán azt hangsúlyozta: az egyediséget hordozó hagyományos mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, italok olyan értékeket képviselnek, amelyeket nemcsak óvni, hanem a jövő nemzedékek számára megőrizni is kötelességünk. Kiemelte, hogy a földrajzi árujelzők használatának szabályozásával biztosítani tudják a magyar mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, szeszesitalok és borok hagyományos neveinek védelmét az Európai Unió valamennyi tagállamában.
Nagy István arról is szólt, hogy az oltalom mögött nemcsak a minőségi paramétereket befoglaló termékleírás áll, hanem a termelők jogérvényesítési lehetőséget is kapnak az unión belül. Azaz nem lehet szegedi paprikát termelni a Balaton környékén, vagy gönci barackpálinkát előállítani Budapesten – tette hozzá.
A fórum keretében Gál Péter eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta: a fórumsorozatot a szaktárca azért indította el, hogy azokat termelőket is elérjék, akik eddig nem kerültek kapcsolatba a programmal, s akiknek egyedi értéket képviselő termékeit a földrajzi árujelzők alkalmazásával meg tudják védeni.
Mint mondta, jelenleg Magyarországon több mint 80 földrajzi árujelző áll oltalom alatt, vagy folyamatban van az ezzel kapcsolatos eljárás.
