A tanulmány első része az emberi jogok és az alapjogok viszonyát, az alapjogok eszmetörténeti fejlődését, e jogok tételes joggá, illetve nemzetközivé válását mutatja be, főként történeti megközelítés alapján. Itt szól az alapjogok rendszeréről, a gyermeki jogok alapjogok rendszerében betöltött helyéről, valamint az alapjogok forrásairól is. A tanulmány második része a gyermekjogokat tartalmazó nemzetközi jogforrásokat vizsgálja.
A tanulmány leghangsúlyosabb része az ENSZ Közgyűlése által New York-ban, 1989. november 20. napján elfogadott, a Gyermek jogairól szóló egyezmény feldolgozása. Ezt megelőzi az ENSZ égisze alatt, a Gyermek jogairól szóló egyezmény elfogadása előtt létrejött dokumentumok ismertetése. Az egyetemes dokumentumok ismertetése után a Szerző a regionális és általános egyezmények és egyéb okmányok, így az Európa Tanács és az Európai Unió keretében elfogadott, a tanulmány tárgya szempontjából lényegesebb dokumentumok bemutatásával foglalkozik.
A tanulmány záró része a nemzetközi szabályozás rendszerét alkotó, a tanulmány második részében feldolgozott dokumentumok konklúziójaként a gyermekek védelmére, a gyermekjogok szabályozására vonatkozó megállapításokat foglalja össze, választ adva a nemzetközi jogforrások feldolgozása során vizsgált kérdésekre.
A Szerző bíró.
