Jóváhagyta mált héten a londoni alsóház a brit EU-tagságot rögzítő törvény visszavonását célzó törvénytervezetet. A tervezet most a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül, és a végleges parlamenti döntésig további többhavi vita várható.
A brit EU-tagság megszűnésének jogszabályi kereteit megteremtő, átfogó törvénytervezetet tavaly júliusban ismertette hivatalosan a Konzervatív Párt vezette kisebbségi brit kormány – az előterjesztés e parlamenti aktusa volt az első olvasati szakasz -, és az alsóház a második olvasatként megtartott kétnapos általános vita után, szeptember 12-én 326-290 arányban elviekben jóváhagyta.
A tervezet részletes, harmadik olvasatbeli vitája november közepén kezdődött: az alsóházi törvényhozók azóta gyakorlatilag betűről betűre újból megvizsgálták a beterjesztést, és január 17-dikén este 324-295 arányban elfogadták.
A Lordok Házának számos tagja ugyanakkor ellenzi Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból, és bár a nem választott tagokból álló felső kamara nem akadályozhatja meg a Brexit-folyamatot, a visszavonási törvénytervezethez tetszőleges számú módosítást csatolhat – ez jó eséllyel meg is történik -, és ebben az esetben a tervezet ismét az alsóház elé kerül a főrendi ház módosításainak megvitatására. Várakozások szerint a tervezet parlamenti vitasorozata akár májusig is eltarthat.
Az indítvány sarkalatos elemei közé tartozik a brit EU-tagságot rögzítő, 46 éve elfogadott törvény visszavonása és az uniós eredetű jogszabálytömeg – 19 ezer jogszabály és rendelkezés – átvezetése a brit jogrendszerbe.
Az 1972-ben kelt csatlakozási törvény jelenlegi formája kimondja, hogy az uniós szinten elfogadott új jogszabályok minden esetben brit törvényekké is válnak. Így a Brexit, vagyis az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból azt is jelenti, hogy ez a külső jogforrás, amelynek figyelembevételét az 1972-es csatlakozási törvény előírja, megszűnik.
Ezért kell a brit EU tagság jövő márciusra várható megszűnéséig külön törvényt alkotni a brit csatlakozásról született törvény visszavonásáról.
A tervezet előirányozza emellett a brit törvényalkotás kivonását az Európai Unió Bíróságának joghatósága alól. Ez utóbbi vonatkozik az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-polgárok jogosultságaival kapcsolatos kérdések elbírálására is, amely a tervezet szerint szintén a brit bíróságok hatáskörébe kerülne át.
A tervezet végső parlamenti elfogadtatása komoly kihívást jelent a kormányzó Konzervatív Párt számára, amely a tavaly júniusban tartott előrehozott választásokon elvesztette addigi csekély alsóházi többségét is, és azóta kisebbségben, a legnagyobb észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső eseti támogatásával kormányoz.
