A kormány csütörtökön nyilvánosságra hozta a “Stop Soros” törvénycsomag tervezetét. A tervezet szerint a magyar állam elsődleges kötelessége és joga, hogy polgárait, valamint a nemzeti kultúrát megvédje. Minden olyan tevékenység, amely az illegális bevándorlás elősegítése, és bevándorlási nyomás fokozása irányába hat, a magyar államérdekkel szemben áll, egyben számszerűsíthető költségvetési kárt okoz.
Olyan szabályozásra van szükség, amely azonosítja a migrációt támogató szervezeteket és fellép Magyarország nemzetbiztonságát veszélyeztető emberekkel szemben – fogalmaztak a törvénytervezethez fűzött bevezetőben. Mint írták, a törvénycsomag megalkotására a magyar polgárok adnak felhatalmazást, a népszavazáson részt vevők 98 százaléka egyértelműen elutasította a kötelező kvótát, a Soros-tervről szóló nemzeti konzultációban pedig 2,3 millió ember mondott egyértelmű véleményt, hogy egységesen erős fellépést akarnak az illegális bevándorlás ellen, a betelepítések helyett a határok megerősített védelmét szorgalmazzák.
Ezért a kormány olyan szabályozás megalkotását tartja szükségesnek, amely alapján a tömeges migrációt propagáló, külföldről támogatott szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat, tevékenységükről nyilvánosan számot kell adniuk és illetéket kell fizetniük (amely bevételt az állam határvédelemre fordítja), valamint a bevándorlást szervező személyek távol tarthatók, kitilthatók – írták.
Ezen célok megvalósítása érdekében a kormány három törvényjavaslatot alkotott: az illegális migrációt támogató szervezetek társadalmi felelősségvállalásáról, a bevándorlási finanszírozási illetékről és az idegenrendészeti távoltartásról.
Az illegális migrációt támogató szervezetek társadalmi felelősségvállalásáról szóló törvényben a tömeges migrációt propagáló és támogató, valamint az illegális határátlépést elkövető és menekültügyi védelemben nem részesülő embert szponzoráló, egyéb módon támogató szervezetek regisztrációs kötelezettségét írják elő, ami az ilyen szervezetek működésének átláthatóságát biztosítja. A törvényjavaslat szerint a migrációt támogató szervezet a külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatás mértékétől függetlenül három napon belül köteles bejelenteni az ilyen támogatást a nyilvántartó bíróságnak. Az erről szóló bejelentés és ahhoz kapcsolódó adatok nyilvánosak.
A tervezet szerint a migrációt támogató szervezet köteles nyilatkozni az előző évben érkezett közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatás mértékéről és annak felhasználásáról, a tevékenységhez kapcsolódó kifizetések pontos megjelölésével. A migrációt támogató szervezet további kötelezettsége, hogy minden év május 31. napjáig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére tájékoztatást adjon a juttatásból finanszírozott személyi juttatásokban, költségtérítésben részesült személyekről, szervezetekről, valamint ezen juttatás, költségtérítés mértékéről.
A törvényjavaslat kötelezettségként írja elő, hogy a migrációt támogató szervezet a külföldről származó pénzbeli juttatásokat az erre a célra létrehozott elkülönített bankszámlaszámon fogadhatja és az ide érkezett összeget csak a külföldi támogató írásban kifejezett hozzájárulásával szabad továbbutalni.
A törvényjavaslat meghatározza a kötelezettségek elmulasztása esetén a jogkövetkezményeket is.
A tervezet alapján csak olyan szervezet élhet a közhasznú jogállással járó kiváltságokkal, amely tényleges társadalmi támogatottsággal bír, a javaslat ezért rögzíti, hogy a megfelelő társadalmi támogatottság egyebek mellett akkor mutatható ki, ha a szervezetnek a beszámolóval érintett tárgyévben befolyt támogatásainak a legalább fele belföldi lakóhelyű, vagy belföldi székhelyű támogatótól származik, és a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felajánlásának összege a külföldről származó pénzbeli támogatás összegének legalább felét eléri.
A bevándorlási finanszírozási illetékről szóló törvényjavaslat előírja a migrációt támogató szervezetek illetékfizetési kötelezettségét, és meghatározza, az illeték mértéke a külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatás 25 százaléka. Amennyiben a migrációt támogató szervezet illetékfizetési kötelezettségét elmulasztja az állami adóhatóság a be nem fizetett illeték kétszeresének megfelelő összegű bírságot szabhat ki.
Az idegenrendészeti távoltartásról szóló törvényjavaslat szerint a távoltartást azokkal szemben rendelheti el a belügyminiszter, akik az illegális migránsok Magyarországra történő jogszerűtlen belépését és tartózkodását segítik, vagy akik ezen szervezeteket finanszírozzák. A kitiltás valamennyi schengeni belépési pont, illetve schengeni külső határ 8 kilométeres körzetére vonatkozik. A miniszter különösen indokolt esetben harmadik ország állampolgárait Magyarország egész területéről is távol tarthatja.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a STOP SOROS törvénycsomagot. A javaslat célja, hogy érvényesítse a magyar emberek elsöprő többségének akaratát és szigorú fellépést biztosítson azok ellen, akik a migrációt szervezik és finanszírozzák. A véleményeket a velemenyezes@mk.gov.hu email címre várják.
STOP SOROS törvénycsomag tervezete ITT megtekinthető.
