Az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) nemzetközi romajogi szervezetnek ítélte oda idén az Európa Tanács (ET) a humanitárius erőfeszítések elismerésére létrehozott Raoul Wallenberg-díjat – jelentették be szerdán Strasbourgban.
A páneurópai szervezet tájékoztatása szerint a budapesti székhelyű ERRC tevékenysége nagyban hozzájárult a romákkal szembeni diszkrimináció, a rasszizmus és a jogsértések elleni küzdelemhez számos országban.
A tízezer euróval járó, idén harmadik alkalommal kiosztott díjat Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára adta át Djordje Jovanovic-nak, a szervezet igazgatójának.
“Sajnálatos, hogy a kontinensünkön még mindig hátrányos megkülönböztetésben részesítenek bizonyos egyéneket és közösségeket, ugyanakkor helyes, hogy az efféle kitüntetésekkel rávilágítanak azokra a problémákra, amelyeket egyébként talán figyelmen kívül hagynának” – mondta Jagland.
“Örömmel jelentem be, hogy 2018-ban a díjat egy olyan szervezet kapja, amelynek energiája, kitartása és jogállamiságba vetett hite biztosítja a romák jogainak érvényesülését, és amelynek eltökéltsége és bátorsága inspirációt jelent a roma fiatalok számára” – fogalmazott.
Közleményében az Európa Tanács hangsúlyozta: az ERRC több mint húsz évvel ezelőtti alapítása óta perek tömegeit indította különböző bíróságok előtt a romákkal szembeni jogsértések miatt, és ezen eljárások Európa-szerte megváltoztatták, hogy az állampolgárok, a hatóságok és a bírák miként tekintenek a diszkriminációellenes törvényekre.
A svéd kormány és a magyar parlament kezdeményezésére 2012-ben alapított díjat kétévente olyasvalakinek ítélik oda, aki a tevékenységével humanitárius célokat szolgál. Legutóbb a görög Leszbosz szigetén menekülteket segítő Agkalia egyesület kapta a kitüntetést, 2014-ben pedig Elmas Arus roma származású török filmrendező.
Raoul Wallenberg svéd diplomata a második világháború végén Budapesten több ezer, egyes források szerint húszezer zsidó életét mentette meg menlevelekkel és védett házakban. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a szovjet hatóságok azt állították, hogy 1947-ben börtönben halt meg, sokan szerint ugyanakkor még évekkel később is fogolyként élt. Utoljára 1945. január 17-én látták élve Budapesten.
