Januártól megváltoztak a lejárt pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló fizetési meghagyásos eljárás (FMH) szabályai és összeghatárai. Amennyiben hárommillió forint alatti, lejárt pénzkövetelésünk van valakivel szemben, már kizárólag közjegyzőhöz fordulhatunk, hogy bocsásson ki fizetési meghagyást az adósunkkal szemben. Az FMH felső határa ugyanakkor 400-ról 30 millió forintra csökkent, ennél nagyobb összegű, lejárt pénzkövetelés 2018-tól csak bírósági úton érvényesíthető.
Kisebb összegű tartozások esetén a fizetési meghagyásos eljárás a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás a jogos pénzkövetelések pereskedés nélküli érvényesítésére. Az eljárás növekvő népszerűségét mutatja, hogy évről évre nő a fizetési meghagyások száma, 2016-ban 526 ezer eljárás indult, amelyek közel 90 százaléka sikeresen le is zárult. A január 1-jétől hatályos új szabályok szerint a korábbi egymillióról hárommillió forintra emelkedett a fizetési meghagyás alsó összeghatára – ha ennél kisebb összegű, lejárt pénzkövetelést szeretnénk érvényesíteni – feltéve, ha nem tartozik a törvény szerinti kizárt esetek közé –, kizárólag közjegyzőhöz fordulhatunk, bírósághoz már nem. Mindez gyorsíthatja a pénzkövetelések érvényesítését, mert a fizetési meghagyás kibocsátásával akár néhány héten belül a pénzéhez juthat az, akinek tartoznak, szemben az olykor évekig elhúzódó peres eljárással. Az FMH eljárás megindításához ráadásul nincs szükség a ki nem fizetett számlák, szerződések vagy más bizonyítékok csatolására sem.
Változtak a fizetési meghagyásos eljárás során az ügyintézés egyéb szabályai is. Januártól az eljárás már csak abban az esetben indítható el, ha az eljárást kezdeményező (jogosult) és az adós (kötelezett) is rendelkezik belföldi lakó-, vagy tartózkodási hellyel, illetve jogi személy esetén székhellyel vagy képviselettel. Egy cégnél nem elegendő például, ha a vállalkozás csak kézbesítési megbízottal rendelkezik.
Szintén fontos változás, hogy immár az egyéni vállalkozók is csak elektronikus úton, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elektronikus rendszerén keresztül kezdeményezhetik az eljárást és intézhetik az azzal kapcsolatos ügyeiket. Emellett az elektronikus ügyintézésre kötelezettek – állam, önkormányzat, cégek, egyéni vállalkozók, jogi képviselővel rendelkezők, egyéni vállalkozók – kizárólag elektronikus úton élhetnek ellentmondással a fizetési meghagyással szemben. Ha nem így járnak el, a közjegyzőnek hiánypótlás nélkül vissza kell utasítania az ellentmondást. Jogi képviselő nélkül eljáró magánszemélyek és társasházak ugyanakkor a továbbiakban változatlanul bármelyik közjegyzőnél papíralapon is kérelmezhetik a fizetési meghagyás kibocsátását.
„A fizetési meghagyás egy olyan határozat, ami pénzbeli marasztalást tartalmaz. Amikor jogerőre emelkedik, ugyanolyan hatályú, mint egy jogerős bírósági ítélet, ami alapján végrehajtás is kezdeményezhető” – mondta Tóth Ádám. A MOKK elnöke kiemelte, hogy az évi mintegy félmillió fizetési meghagyásos eljárás mindössze 6-7 százaléka alakul perré amiatt, hogy a kötelezettek részben vagy egészben nem ismerik el a tartozásukat. Az FMH hatékonyságát mutatja, hogy tavaly az eljárások 90 százaléka néhány héten belül sikerrel végződött – vagy azért, mert a kötelezett elismerte tartozását vagy mert nem mondott ellent, ami szintén elegendő ahhoz, hogy a fizetési meghagyás a kézhezvételét követő tizenhatodik napon jogerőssé váljon. A tapasztalatok szerint már a fizetési meghagyás kézhezvétele is növeli az adósok fizetési hajlandóságát.
