A magyarországi börtönök túlzsúfoltságának az európai elfogatóparancsok végrehajthatóságára gyakorolt hatásaival kapcsolatos C-496/16. sz. Aranyosi ügyet azért törölték a nyilvántartásból, mert a kérdéses elfogatóparancsot kibocsátó magyar bíróság visszavonta a parancsot, így pedig az ügy folytatása a Bíróság szerint – az azt Luxembourgba küldő német bíróság ezzel ellenkező álláspontja ellenére is – okafogyottá vált. – Érdekes magyar vonatkozású ügyek az Európai Unió Bíróságának asztaláról
C-496/16 Aranyosi / 2016. szeptember 16. / Hanseatisches Oberlandesgericht in Bremen / Európai elfogatóparancs
Az első Aranyosi ügyben (C-404/15) a Bíróságnak arról kellett döntenie, hogy a német bíróságoknak meg kell-e tagadniuk egy a magyar hatóságok által kétrendbeli betöréses lopás miatt körözött férfi átadása céljából e hatóságok által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását azon okból, hogy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága egy 2015. március 10-én hozott ítéletében kimondta, hogy Magyarország a börtöneit jellemző túlzsúfoltság miatt megsértette a fogvatartottak alapvető jogait.
2016. április 5-i ítéletében a Bíróság úgy döntött, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtását el kell halasztani, ha az érintett személy az elfogatóparancsot kibocsátó tagállamban való fogvatartásának körülményei folytán embertelen vagy megalázó bánásmód valós veszélyének van kitéve. A Bíróság azt is megállapította, hogy amennyiben e veszély fennállása az elfogatóparancsot kibocsátó tagállam hatóságaitól kapott pótlólagos információk alapján sem zárható ki ésszerű időn belül, úgy az elfogatóparancs végrehatása véglegesen megtagadható.
A Bíróság ítélete után az elfogatóparancs végrehajtásáról dönteni hivatott brémai bíróság az érintett férfi magyarországi fogvatartásának várható körülményeire vonatkozó információkat (lényegében biztosítékokat) kért és kapott a magyar hatóságoktól. E bíróság azonban nem biztos abban, hogy a magyar hatóságok azon vállalásán túl, hogy az említett férfi a vele szemben indított büntetőeljárás lefolytatása céljából történő átadását követően megfelelő fogvatartási körülmények közé fog kerülni, további biztosítékokat is be kell-e szerezniük e hatóságoktól.
A brémai bíróságnak különösen azzal összefüggésben merültek fel kételyei, hogy a magyar hatóságok által a fogvatartási körülmények tekintetében adott garancia vajon csak arra a fogvatartási intézetre terjed-e ki, amelybe az érintetett Németországból át fogják szállítani, vagy az érvényes az érintett férfi ellen kiadott elfogatóparancsban megjelölt bűncselekmények vonatkozásában folyó büntetőeljárásra tekintettel elrendelt, illetve az e bűncselekmények miatt kiszabandó büntetésekhez kapcsolódó fogvatartást foganatosító valamennyi intézetre.
A német bíróság az Európai Bíróságtól vár választ arra a kérdésre, hogy az elfogatóparancs végrehajtása előtt köteles-e az érintett férfi a kérdéses bűncselekményekkel összefüggő valamennyi jövőbeli magyarországi fogvatartásának foganatosításában részt vevő intézet tekintetében beszerezni az emberhez méltó fogvatartási körülményekre vonatkozó garanciákat.
C-483/16 Sziber / 2016. szeptember 6. / Fővárosi Törvényszék / Fogyasztóvédelem
A Kúria a fogyasztói devizahitel-szerződésekre vonatkozó jogegységi határozatának megszületését követően az Országgyűlés törvényben rendezte az ilyen szerződésekben foglalt, az egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre, díjemelésre, valamint az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételek semmisségéből adódó elszámolási kérdéseket. Úgy tűnik azonban, hogy a jogszabályi úton rendezett elszámolás szabályai akadályt jelenthetnek azon fogyasztók számára, akik további jogi eljárásokat kívánnak folytatni a kérdéses hitelszerződésekkel kapcsolatban.
Ezen akadályok már abból a szempontból is problémásak, hogy kifejezetten csak azokat a fogyasztókat érintik, akik devizahitel-szerződéseket kötöttek, de nem nehezítik a nem fogyasztó hiteladósok (pl. cégek) vagy a nem devizában eladósodott fogyasztók helyzetét. A kérdéses akadályok olyan követelmények formájában jelennek meg, mint a túlzottan szigorú formai és tartalmi előírások megkövetelése a beadványok megszerkesztése vonatkozásában, az ilyen perekben kérhető jogkövetkezmények körének korlátozása, vagy a törvénnyel megállapított elszámolás a szerződéshez kapcsolódó pénzügyi adatokra (pl. törlesztő részletek) vonatkozó pontos számszaki hatásai feltüntetésének kötelezővé tétele.
Mivel e követelmények elmulasztása a fogyasztók által a törvényi elszámolás ellenére is felvállalt perek megszüntetéséhez vezethet, ezért az egy ilyen ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a kérdéses követelmények összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal.
