Az ukrán oktatási minisztérium három különböző modellt javasol az Ukrajnában élő nemzetiségek nyelvi oktatásának megvalósításában, s ezek alapján alkalmazná az új oktatási törvény kifogásolt 7. cikkelyét a más-más nyelvcsoporthoz tartozó, eltérő nyelvi környezetben élő gyermekek számára – írta a tárca sajtóközleményében.
A minisztérium ismételten hangsúlyozta, hogy ukrán részről készek végrehajtani a Velencei Bizottság ajánlásait. Leszögezte: a cél az, hogy az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek a lehető legnagyobb mértékben megőrizhessék anyanyelvüket és egyúttal a lehető legjobban elsajátítsák az ukránt mint az állam hivatalos nyelvét.
A tárca elképzelése alapján azoknak az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeknek, amelyeknek nincs anyaországuk, képviselőik nem anyanyelvi környezetben élnek, ezáltal anyanyelvük “veszélyeztetett”, biztosítanák, hogy az első osztálytól a tizenkettedikig valamennyi tantárgyat anyanyelvükön tanulják, az ukrán nyelvet pedig tantárgyként. Ebbe a csoportba tartoznának például a krími tatárok.
A második csoportba az európai uniós anyaországi háttérrel rendelkező kisebbségeket sorolja a tárca, de köztük is különbséget tesz nyelvcsoporthoz tartozás szerint. A szláv nyelvcsaládhoz tartozó, többségében ukránul beszélő környezetben élő kisebbségek – így a lengyel, a szlovák és a bolgár kisebbség – esetében az ötödik osztálytól vezetné be több tantárgy oktatását ukrán nyelven, és onnantól a 12. osztály felé haladva fokozatosan emelné az ukránul oktatott tantárgyak számát.
A nem szláv nyelvcsaládhoz tartozó, javarészt anyanyelvi környezetben élők, azaz a magyarok és a románok esetében a tárca azt javasolja, hogy kevesebb tantárgy oktatásában térjenek át ötödik osztálytól az ukrán nyelvre, és az ukránul oktatott tantárgyak számának bővítése is lassabban történjen.
A harmadik csoportba az orosz kisebbséget sorolja a tárca. Kifejti, hogy az Ukrajnában élő orosz nemzetiségűek alapvetően az orosz nyelvet használják a hétköznapi kommunikációban, oroszajkú közösségekben élnek, így anyanyelvük megőrzését nem fenyegeti veszély Ukrajnában, továbbá szintén szláv nyelvet beszélőként nem okozhat nehézséget számukra az ukrán elsajátítása. Esetükben ezért a minisztérium szerint az ötödik osztálytól rögtön át lehet térni valamennyi tantárgy ukrán nyelven történő oktatására.
A témához kapcsolódva Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a Twitter közösségi oldalon közzétett bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az Ukrajnában élő orosz nemzetiségűeknek elegendő anyanyelvük megőrzéséhez, ha orosz nyelvet és irodalmat tanulnak az iskolában.
A szeptember végén hatályba léptetett törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye – amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett – ezekben az osztályokban az ukrán nyelvet továbbra is mint külön tantárgyat tanítják majd -, az ötödik osztálytól felfelé viszont a tantárgyak többségét ukránul oktatnák majd. Engedélyezi viszont a törvény két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagállam nyelvén ötödik osztálytól is.
Kijev jelenlegi álláspontja az, hogy a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtásához nem szükséges a 7. cikkely módosítása, mivel a testület elismerte, hogy az pusztán egy keretjogszabály. Az oktatás nyelvét a később elkészülő, középfokú oktatásról szóló törvényben szándékoznak részletesen szabályozni.
A KMKSZ üdvözli a Velencei Bizottság állásfoglalását
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kedden Ungváron kiadott nyilatkozatában üdvözli a Velencei Bizottságnak – a szerinte – az ukrajnai nemzetiségi kisebbségek véleményével egybecsengő állásfoglalását az új oktatási törvénnyel kapcsolatban.
A KMKSZ üdvözli, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalása rávilágított a szövetség által az ukrajnai oktatási törvénnyel kapcsolatban megfogalmazott problémákra, s megerősítette a nemzetiségi kisebbségek által megfogalmazott véleményt. Ennek megfelelően “a megoldás minden bizonnyal a 7. cikkely módosítása lenne, és a jelenlegi rendelkezés cseréje, egy kiegyensúlyozottabb és világosabb megfogalmazással bíró szövegre” – olvasható a dokumentumban.
A magyar szervezet üdvözli továbbá, hogy az állásfoglalás szorgalmazza a kétoldalú tárgyalások mihamarabbi megkezdését Ukrajna és az érintett országok, illetve az ukrán hatalmi szervek és a nemzetiségi kisebbségek képviselői között.
“A KMKSZ bízik benne, hogy az ukrajnai vezetés, ígéreteihez híven, figyelembe veszi a Velencei Bizottság ajánlásait, s úgy módosítja az oktatási törvény 7. cikkelyét, hogy az az államnyelv tanulásának biztosítása mellett nem szűkíti a kisebbségeknek az oktatás területén meglévő jogait” – zárul a magyar szervezet nyilatkozata.
Az ukrán parlament által 2017. szeptember 5-én elfogadott, 2018-ban hatályba lépő tanügyi törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzetiségi kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az elemi iskolában engedélyezett, az 5. osztálytól felfelé a tantárgyak többségét ukránul oktatják majd. Ez a rendelkezés a nemzetiségi kisebbségek szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
Trócsányi: a tét az anyanyelvi oktatás
Trócsányi László igazságügyi miniszter bízik abban, hogy az ukrán fél olyan javaslatokkal fog előállni az oktatási törvény ügyében, amelyek figyelembe veszik a magyar kisebbség jogos érdekeit, és így a magyar anyanyelvű oktatás teljes egészében fennmarad Kárpátalján.
A miniszter a mandiner.hu-n szerdán a Velencei Bizottságnak az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos döntésével kapcsolatban közölt írásában felidézte: a jogszabály az ukrán nyelv védelmében gyakorlatilag felszámolja a nemzeti kisebbségek nyelvén – így a magyar nyelven – történő oktatás lehetőségét az általános iskola ötödik osztályától kezdve, azzal az indokkal, hogy az ukrán nyelv megfelelő tudása nélkül a nem ukrán anyanyelvűek nem tudnak boldogulni Ukrajnában.
A törvény rendkívüli nemzetközi felháborodást váltott ki, tekintettel arra, hogy Ukrajna lakossága vegyes, területén az orosz ajkúakon kívül hivatalosan, a legutóbbi népszámlálás alapján 150 ezer magyar, 400 ezer román, 140 ezer lengyel, 200 ezer bolgár anyanyelvű ember, valamint számos más nemzetiség él – tette hozzá. Jelezte: az új jogszabály végül elfogadott szövegét nem egyeztették a nemzeti kisebbségek képviselőivel, holott az anyanyelvi oktatás felszámolása a nemzeti kisebbségek teljes asszimilációjához vezethet.
A miniszter hozzátette: Ukrajna a törvénnyel megsérti nemzetközi kötelezettségeit, hiszen magára nézve kötelezőnek ismert el számos, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló nemzetközi egyezményt, emellett Magyarország és Ukrajna között hatályban van az az 1991-ben kötött bilaterális megállapodás, amelyben Ukrajna biztosítja a magyar nemzeti kisebbség anyanyelven történő oktatáshoz való jogát az oktatás minden szintjén.
Trócsányi László szerint nem áll meg az Ukrajna által hangoztatott érv, miszerint az államnyelv védelme mindenképpen szükségessé teszi a kisebbségek nyelvi jogainak korlátozását, hiszen – írta a miniszter – még az egységes tömbben élő nemzeti kisebbségek is ukrán környezetben élnek, az ukrán nyelvet tanulják és használják életük során.
Mint írta, Magyarországnak az alaptörvényből fakadó kötelezettsége, hogy nemzetközi szinten is megtegyen mindent a határon kívül élő magyarok védelmében, így a törvény szeptember 5-i elfogadását követően széleskörű diplomáciai offenzívát indítottak, felvetették az ügyet az ENSZ, az Európa Tanács, az EBESZ és az Európai Unió fórumain, és mind a külügyi, mind az oktatási tárcák között sor került bilaterális egyeztetésre, ő maga is levelet írt ukrán partnerének.
A miniszter utalt arra, hogy az Európa Tanács keretében működő Velencei Bizottság december 11-én tette közzé végleges véleményét az ukrán oktatási törvény vitatott cikkéről. A miniszter a bizottság véleményével kapcsolatban leszögezte: helyesnek tartja, hogy a testület is sérelmezi a megfelelő egyeztetések hiányát a törvény elfogadása előtt és örömmel vették, hogy a bizottság elismerte, az új ukrán szabályok alkalmazása elvi és gyakorlati problémákat vet fel.
A jogszabályban meghatározott három év túlságosan rövid idő az alkalmazásra való felkészüléshez, ráadásul nem áll rendelkezésre megfelelő számú, megfelelő képzettséggel rendelkező pedagógus sem az ukrán nyelv oktatására – írta. Hozzátette: a bizottság megkérdőjelezi, hogy az a legitim cél, hogy az államnyelvet a középiskola végeztével mindenki megfelelően ismerje, csak az ukrán törvényhozó által választott megoldással érhető-e el, az ukrán nyelvoktatás erősítése ugyanis a hagyományos működés fenntartása mellett jobban megfelelne az arányosság elvének.
Trócsányi László jelezte: noha szívesebben vett volna erőteljesebb megfogalmazást, a bizottság szerint is aggodalomra ad okot az, hogy a kisebbségi iskolák veszélyben vannak. Az új törvény ugyanis a ma működő magyar oktatási hálózatot is felszámolhatja azzal, hogy az érintett iskoláknak át kell állniuk az ukrán nyelven történő oktatásra – jegyezte meg. Hozzátette: a 2016/2017-es tanévben 71 magyar nyelvű oktatási intézmény működött, további 27 iskolában volt magyar nyelvű osztály, összesen 16 275 diák tanult magyar nyelven.
Mint írta, a bizottság szerint meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az anyanyelvet ne csak tantárgyként tanítsák az érintett iskolákban, hanem a tantárgyak anyanyelven történő oktatásával olyan szintre juthassanak el a diákok az anyanyelv használatában, hogy alkalmasak legyenek komplex problémák megoldására is. A bizottság felszólította az ukrán hatóságokat, hogy tárgyalásokat folytassanak a nemzetiségi szervezetek vezetőivel és minden más érintettel.
“Nagyon bízom abban, hogy az ukrán fél olyan javaslatokkal fog előállni, amelyek a magyar kisebbség jogos érdekeit figyelembe veszik, és így a magyar anyanyelvű oktatás teljes egészében fennmarad Kárpátalján” – írta a miniszter.
Trócsányi László jelezte: Magyarország szívesen nyújt segítséget a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek, valamint anyaállamként kész tárgyalni az ukrán féllel, hogy a kárpátaljai magyarok anyanyelvi oktatása elkerülje a fokozatos leépítést. Úgy vélte, a Magyarország és Ukrajna között hatályban lévő bilaterális megállapodások – amelyekben Ukrajna vállalta, hogy biztosítja a magyar nemzeti kisebbség anyanyelven történő oktatáshoz való jogát az oktatás minden szintjén – a Velencei Bizottság véleményével kiegészülve már megfelelő tárgyalási alapot biztosít Magyarország és az ott élő magyar kisebbség számára. jelezte reményét, hogy Ukrajna a Velencei Bizottság véleményében foglalt ajánlásokat elfogadja, és haladéktalanul tárgyalásokat kezd a kárpátaljai magyarság vezetőivel.
