A 2018. január 1-jétől hatályos közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) a jelenleg hatályos perrendi szabályokhoz képest részben új, különösen a nem jogi képviselővel eljáró személyek tekintetében kedvezőbb módon szabályozza a keresetlevél benyújtását.
A Kp. szabályai szerint a keresetlevelet a vitatott közigazgatási cselekményt megvalósító első fokon eljárt közigazgatási szervhez – egyfokú eljárás esetén az eljárt közigazgatási szervhez – kell benyújtani a cselekmény közlésétől számított harminc napon belül, közlés hiányában pedig a cselekményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a cselekmény megvalósulásától számított egy éven belül. Lényeges, hogy a jogi képviselővel (pl. ügyvéddel, jogtanácsossal) eljáró személy a keresetlevelet csak így nyújthatja be szabályszerűen, ellenkező esetben a keresetlevél visszautasításának terhével kell számolnia.
A jogi képviselő nélkül eljáró személy – így tipikusan a személyesen, ügyvéd nélkül eljáró állampolgár – határidőn belül a bírósághoz vagy a közigazgatási szerv jogorvoslati szervéhez is benyújthatja a keresetlevelét. Ebben az esetben a bíróság vagy a jogorvoslati szerv azt haladéktalanul megküldi az első fokon eljárt (egyfokú eljárás esetén az eljárt) közigazgatási szervhez.
A közigazgatási szervnek a keresetlevelet, a védiratot és az ügy iratait egyfokú eljárásban hozott közigazgatási cselekmény esetén a benyújtástól számított tizenöt napon belül, többfokú eljárásban hozott cselekmény esetén huszonegy napon belül kell a bírósághoz továbbítania, azonnali jogvédelmet tartalmazó keresetlevél esetén e határidők öt, illetve nyolc napra rövidülnek. Ha a közigazgatási szerv a keresetlevelet nem továbbítja határidőben a bírósághoz, és a felperes igazolja a keresetlevél közigazgatási szervhez történt benyújtásának idejét, a bíróság a közigazgatási szervet nyilatkozattételre és az iratok továbbításra kötelezi, valamint pénzbírsággal sújtja.
Lényeges, hogy egyes közigazgatási perekben a keresetlevelet a bíróságon kell benyújtani. Ilyenek a közigazgatási szerződéssel, a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogviták (kivéve, ha közszolgálati döntőbizottság határozatát támadják), az ügyészség vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv által indított perek, a mulasztási perek, valamint a teljesítés kikényszerítése iránti perek. Ezekben az esetekben a bíróság a keresetlevél vizsgálatának eredményétől függően küldi meg a keresetlevelet az első fokon eljárt (egyfokú eljárás esetén az eljárt) közigazgatási szervnek az ügyiratok és a védirat továbbítása érdekében.
A nem jogi képviselővel eljáró személy a keresetlevelet határidőn belül következmény nélkül nyújthatja be a jogvitával érintett szervnél akkor is, ha a keresetlevelet egyébként a bíróságon kell benyújtani. E kedvezmény a jogi képviselővel eljáró személyre nem vonatkozik.
