Az Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság (EB), a harmadik szakaszba léptetve ezzel egyszerre a civil törvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás, illetve a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárásokat.
A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd keretében próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság a mai napon a következő döntéseket hozta Magyarországra vonatkozóan:
Felsőoktatási törvény: az EU Bíróságához fordul a Bizottság
A Bizottság úgy határozott, hogy keresetet indít Magyarországgal szemben az EU Bíróságán amiatt, hogy a 2017. április 4-én módosított felsőoktatási törvény aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét, ezért helyre kell állítani a törvény uniós szabályozással való összhangját. A Bizottság a keresetet azzal az indokolással indította, hogy a módosított törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával, valamint azon szabadságával, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Emellett a Bizottságnak továbbra is az a véleménye, hogy az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával – amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít –, valamint az Unió nemzetközi kereskedelmi jog (a Kereskedelmi Világszervezet keretében létrejött, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény [GATS]) szerinti jogi kötelezettségeivel. A Bizottság 2017 áprilisában indította meg a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Mivel Magyarország fenntartotta álláspontját, és a felsőoktatási törvényt nem hozta összhangba az uniós joggal, a Bizottság úgy határozott, hogy bírósági keresetet indít Magyarországgal szemben.
Bírósági kereset a civil szervezetekről szóló törvény miatt
A Bizottság keresetet indít Magyarországgal szemben az EU Bíróságán a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény miatt. A Bizottság idén kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, mivel az ország nem teljesítette a uniós alapszerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit, tekintettel a civil szervezetekről szóló törvény azon előírásaira, amelyek közvetett diszkriminációt valósítanak meg és aránytalanul korlátozzák a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat. Ezen aggályokon túlmenően a Bizottság véleménye szerint Magyarország megsérti az egyesülési szabadsághoz, valamint a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jogot is, amely jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti, az EU-ról szóló szerződés szabad tőkemozgásról szóló rendelkezéseivel együtt értelmezve. Az eljárás első szakaszában Magyarország által előterjesztett érvek gondos elemzését követően az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy súlyos aggályai megválaszolatlanul maradtak, ezért indokolással ellátott véleményt bocsátott ki. A magyar hatóságok nem válaszoltak erre a megadott határidőn belül. Ezenkívül Magyarország mind a mai napig nem módosította, illetve nem helyezte hatályon kívül az uniós jognak megfelelően a civil szervezetekről szóló törvény vitatott rendelkezéseit. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy az Európai Unió Bírósága elé utalja az ügyet.
Bírósági kereset a menedékkérők áthelyezésének ügyében
A Bizottság Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal szemben keresetet indít az EU Bíróságán abból kifolyólag, hogy nem tettek eleget a menedékkérők áthelyezésére vonatkozó jogi kötelezettségüknek. Annak ellenére, hogy szeptember 6-ai ítéletében a Bíróság megerősítette az áthelyezési mechanizmus érvényességét, a szóban forgó három tagállam továbbra sem adta jelét annak, hogy ki kívánná venni a részét a szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmus végrehajtásából. A Bizottság ezért mai döntésével megerősíti, hogy az eljárás előző szakaszai során ismertetett kötelezettségszegési esetek továbbra is fennállnak, és így megindulhat a bírósági szakasz.
További lépés Magyarország menekültügyi szabályozása miatt
Az Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott vélemény megküldésével újabb lépést tesz Magyarországgal szemben a menekültügyi jogszabályaival kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásban. A Bizottság 2015 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az ügyben. A magyar hatóságokkal politikai és szakmai szinten folytatott többszöri egyeztetés, valamint a magyar menekültügyi törvény idén márciusban bevezetett módosításai kapcsán felvetődött aggályok nyomán a Bizottság 2017 májusában kiegészítő felszólító levél megküldéséről határozott. A magyar hatóságok válaszának elemzését követően, és figyelembe véve a magyar Országgyűlés által októberben elfogadott új jogszabályt, a Bizottság a kiegészítő felszólító levelében szereplő 11 kérdésből 4 tekintetében nem folytatja tovább az eljárást. Mindazonáltal a magyar hatóságok válasza nem oszlatja el az aggályok többségét. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a magyar jogszabályok nem állnak összhangban az uniós joggal, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvvel, a visszatérési irányelvvel, a befogadási feltételekről szóló irányelvvel, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának több rendelkezésével.
A szerencsejáték-ágazatot érintő eljárások lezárása
Azon politikai kötelezettségvállalásával összhangban, hogy az uniós jog érvényesítése terén fokozottan stratégiai megközelítést alkalmazzon, a Bizottság úgy határozott, hogy lezárja az online szerencsejátékot érintő kötelezettségszegési eljárásait több tagállam, köztük Magyarország tekintetében. Az EU Bírósága több alkalommal is elismerte a tagállamok azon jogát, hogy korlátozzák a szerencsejáték-szolgáltatásokat, amennyiben a korlátozás olyan, a közérdekkel kapcsolatos célok eléréshez szükséges, mint a kiskorúak védelme, a szerencsejáték-függőség elleni küzdelem, valamint a szabálytalanságok és csalások elleni fellépés. A Bizottság elismeri az ilyen közérdekekkel kapcsolatos tagállami intézkedéseknek a politikai jogosultságát. A Bizottság a továbbiakban támogatja a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy korszerűsítsék az online szerencsejátékra vonatkozó nemzeti kereteiket, és megkönnyítsék a nemzeti szerencsejáték-szabályozó szervek közötti együttműködést, de nem tekinti prioritásnak, hogy a kötelezettségszegési eljárás indítására vonatkozó hatáskörével élve az online szerencsejáték-szolgáltatás területén előmozdítsa az uniós egységes piac érvényesülését.
Az erre vonatkozó teljes sajtóközlemény itt olvasható.
Szennyvízkezelés és ivóvízminőség
A Bizottság nyomatékosan kéri Magyarországot, hogy biztosítsa a települési szennyvíz kezelésére vonatkozó uniós szabályok betartását. Mivel összesen 22 agglomeráció esetében a szennyvízkezelésre vonatkozó irányelv követelményei nem teljesülnek, a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld. Ezenfelül a Bizottság kiegészítő felszólító levél keretében kéri Magyarországot, hogy az ország valamennyi övezetében teljesítse az arzén, a bór és a fluorid tekintetében az uniós ivóvízirányelvben előírt értékeket. A magyar hatóságoknak mindkét esetben két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a Bizottság által felvetett érvekre.
Laboratóriumi állatok védelme
A Bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak amiatt, mert helytelenül ültette át a magyar jogba a tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó uniós irányelv számos rendelkezését. Az irányelv – amelynek átültetési határideje 2012. november 10. volt – az állatjólét magas szintjét biztosítja, miközben megőrzi a belső piac megfelelő működését. Célja az is, hogy minél kevesebb állatot használjanak fel a kísérletekben, illetve előírja, hogy alkalmazzanak más megoldásokat is, ahol lehet. Noha a magyar hatóságok jelezték hajlandóságukat a legtöbb kérdés rendezésére, mind ez idáig nem fogadták el a szükséges jogszabály-módosításokat. Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre.
A kötelezettségszegési eljárásokban ma meghozott legfontosabb döntésekről szóló sajtóközlemény ITT olvasható.
