Az Állami Számvevőszék kétévente ellenőrzi a pártok gazdálkodását, melynek keretében értékeli a támogatások és adományok párttörvénynek megfelelő elszámolását. Ha egy párt tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, például az adott időszakban alkalmazott piaci árnál lényegesen olcsóbban vett igénybe valamilyen szolgáltatást, annak értékét az ÁSZ állapítja meg. Ezt követően a párt a tiltott támogatás összegét az ÁSZ felhívására 15 napon belül köteles befizetni a központi költségvetésnek. Emellett a Magyar Államkincstár is csökkenti a párt központi költségvetésből juttatott támogatását az ÁSZ által megállapított összeggel.
Miért veszélyes a pártok tiltott támogatása?
Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek, valamint a pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok működését és gazdálkodását az 1989-ben megalkotott párttörvény szabályozza, amelyet az elmúlt évtizedekben több alkalommal is módosítottak, szigorítottak. A párttörvény pontosan előírja, hogy a pártok milyen forrásokból (pl. költségvetési támogatás, tagdíjak, egyéb támogatások) gazdálkodhatnak. Ebből a szempontból nagyon lényeges egy 2014. január 1-től hatályos módosítás, amely szigorította az úgynevezett tiltott támogatásokra vonatkozó rendelkezéseket.
Amennyiben egy párt tiltott támogatást fogad el, akkor nem biztosított az átlátható gazdálkodása, valamint sérül a demokratikus politikai verseny, ugyanis olyan, elsősorban anyagi előnyökhöz jut, amelyek más pártoknak nem állnak rendelkezése. Mindemellett a tiltott támogatás felvethet korrupciós veszélyeket is, ami azt jelenti, hogy sérülhet az Alaptörvényben meghatározott, a pártokon keresztül megvalósuló népakarat kinyilvánításának elve, előfordulhat, hogy a tiltott támogatásért cserébe az érintett párt nem a választói, hanem a tiltott támogatást biztosítók érdekeit képviseli.
A 2014. január 1-től hatályos törvénymódosítás indoklása is kitért arra, hogy tiltott módon adományozók ne tudjanak a későbbikben semmilyenfajta befolyást gyakorolni a pártokon és képviselőiken keresztül, se a törvényhozó se pedig a végrehajtó hatalomra. Az indoklás arra is utalt, hogy a szigorítást a külföldi korrupcióellenes és jogvédő szervezetek (Pl: Velencei Bizottság, Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja (GRECO), Transparency International) is indokoltnak tartották, amikor felhívták a figyelmet a magyarországi párt- és kampányfinanszírozás hiányosságaira.
Pontról-pontra a pártok tiltott támogatásának számvevőszéki ellenőrzéséről
• Az ÁSZ törvényi előírás szerint kétévente ellenőrzi a pártok gazdálkodását;
• 2014-et megelőzően a pártok szinte „bárkitől” fogadhattak el vagyoni hozzájárulást;
• 2014. január 1-től viszont az Országgyűlés jelentősen szigorította a tiltott támogatások szabályozását;
• A módosítás óta a pártoknak tilos a jogi személyektől, például cégektől származó vagyoni hozzájárulás elfogadása;
• Az ÁSZ ellenőrzési programja a kockázatok értékelése alapján lehetőséget ad az ellenőrzési időszak kiterjesztésére, egészen az ellenőrzés megkezdéséig;
• Az ÁSZ az ellenőrzés során felmerült kockázatokat értékelve azt is ellenőrzi, hogy a pártok kaptak-e tiltott támogatást;
• A törvény szerint tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül, ha egy párt a mindenki számára elérhető aktuális ár alatt vesz igénybe, vagy rendel meg szolgáltatásokat;
• Ha egy párt tiltott nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, például az adott időszakban alkalmazott piaci árnál lényegesen olcsóbban rendelt meg valamilyen szolgáltatást, az ÁSZ megállapítja a tiltott támogatás értékét;
• A párt az ÁSZ felhívására 15 napon belül köteles befizetni a központi költségvetésnek az ellenőrzés által tiltott támogatás összegét;
• Emellett a párt központi költségvetésből juttatott támogatását a Magyar Államkincstár az ÁSZ által megállapított összeggel csökkenti;
• Amennyiben a párt nem fizeti be határidőben az ÁSZ által megállapított tiltott támogatás összegét, az adóhatóság azt adók módjára hajtja be.
A pártok gazdálkodásának törvényességi ellenőrzése
Az Állami Számvevőszék a pártok ellenőrzése során is elsődleges célnak tekinti az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a közpénzekkel való szabályszerű gazdálkodás követelményeinek érvényesítését. Az ÁSZ törvényi felhatalmazás alapján kétévente ellenőrzi a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesülő pártok gazdálkodását. Az ÁSZ 2010 óta összesen 26 esetben értékelte pártok gazdálkodását, vagyis ebben az időszakban a költségvetési támogatásban részesülő magyar politikai szervezetek mindegyikénél legalább három ellenőrzést végzett.
Az ellenőrzések során az ÁSZ azt értékeli, hogy az adott párt által közzétett pénzügyi kimutatások megfeleltek-e a törvényi előírásoknak, valamint hogy a szervezet a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartotta-e a vonatkozó jogszabályi és belső előírásokat. Az ellenőrzések kiterjednek továbbá arra is, hogy a pártok szabályszerűen számolták-e el és használták-e fel működésükhöz a forrásokat, különösen a költségvetésből juttatott és az egyéb támogatásokat, adományokat.
2014-től szigorodott a tiltott támogatások szabályozása
2014. január 1-jével módosult a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény tiltott támogatásokra vonatkozó szabályozása. A módosítást megelőzően a pártok szinte „bárkitől” fogadhattak el vagyoni hozzájárulást, így a jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoktól és magánszemélyektől is. A módosítás következtében azonban 2014. január 1-től tilos a jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személyektől származó vagyoni hozzájárulás elfogadása.
Amennyiben az ÁSZ ellenőrzése feltárja, hogy a párt tiltott vagyoni (pénzbeli és nem pénzbeli) hozzájárulást fogadott el, annak értékét az ÁSZ felhívására a pártnak be kell fizetnie tizenöt napon belül a központi költségvetésnek. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. Emellett a párt központi költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell. A tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást értékét az ÁSZ állapítja meg.
Hogyan állapítja meg az ÁSZ a tiltott támogatás értékét?
A törvénymódosítás alapján az ÁSZ megújította a pártok ellenőrzésének módszertanát. Az ÁSZ a megújított módszertant egyeztette 2016 novemberében a parlamenti pártok képviselőivel. Az ellenőrzések ennek keretében kiterjednek a párt által kapott vagyoni hozzájárulásokra, azok értékelésére, illetve a tiltott, nem pénzbeli hozzájárulások kezelésének gyakorlatára is. Az ÁSZ a jogi személyektől igénybe vett szolgáltatás esetén, a tiltott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékét az összehasonlítható független árak módszerével állapítja meg.
Az ÁSZ az árat a szolgáltatás tényleges igénybevételének időszakára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett hivatalos inflációs rátával korrigálja, továbbá az ár megállapításakor figyelembe veszi a minden piaci szereplőre egységesen érvényesített kedvezményeket. Ha az ÁSZ megállapítja, hogy az adott időszakban alkalmazott piaci ár megegyezik a párt esetében számlázott árral, vagy az eltérés nem volt lényeges, akkor az ellenértéket az ÁSZ elfogadja. Amennyiben a párt által fizetett ár volt az alacsonyabb, akkor a különbözetet az ÁSZ tiltott forrásból származó nem pénzbeli hozzájárulásnak minősíti.
A tiltott támogatás behajtásának jogszabályi garanciái
Az ÁSZ 2017. június 13-án nyilvánosságra hozott jelentésében állapított meg első alkalommal tiltott támogatást. Az ÁSZ feltárta ugyanis, hogy 2014-ben a Magyar Szocialista Párt 39 ingatlanból 10 ingatlan esetében kedvezményes bérleti díj, illetve térítésmentes ingatlanhasználat formájában jogszerűen igénybe nem vehető, jogi személyektől származó, mintegy 3,1 millió Ft összegű tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el. Az ÁSZ jelentésében a tiltott támogatás jogkövetkezményeinek érvényesítése érdekében a párttörvény előírása alapján felhívással fordult az MSZP elnökéhez. Molnár Gyula, az MSZP elnöke levelében tájékoztatta a Számvevőszéket arról, hogy az MSZP eleget tett az ÁSZ felhívásában foglaltaknak, és 2017. június 23-án befizette a központi költségvetésnek a tiltott, nem pénzbeli hozzájárulás miatt megállapított mintegy 3,1 millió Ft-ot.
A tiltott támogatás behajtásának jogszabályi garanciáit teremti meg az az októberben megjelent NGM rendelet, mely egy az ÁSZ által jelzett joghézagot szüntetett meg. Az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai alapján hívta fel a figyelmet arra, hogy a pártokra és pártalapítványokra vonatkozó törvényekben a tiltott támogatás behajtásának szabályai nem rendezettek. Az NGM rendelet a Magyar Államkincstár tekintetében telepít intézkedési kötelezettséget. Kimondja ugyanis: ha törvény vagy kormányrendelet központi költségvetésből juttatott támogatás jogszabálysértés esetén történő csökkentését, valamint ugyanezen jogszabálysértés miatt ennek megfelelő mértékű összeg központi költségvetésbe történő befizetését írja elő, a Magyar Államkincstár a törvényben vagy kormányrendeletben előírt módon csökkentett összegű központi költségvetési támogatást folyósít, valamint a törvényben vagy kormányrendeletben előírt fizetési határidő megszegése esetén, az adók módjára történő behajtás érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.
