Az Alkotmánybíróság (Ab) nem talált kivetnivalót abban, hogy az e-cigarettázók – más dohányosokkal együtt – csak dohányzásra kijelölt helyeken dohányozhatnak. A testület szerint nem értelmezhető az e-cigarettázók egészséghez fűződő jogának korlátozása, mivel a dohányzás önrendelkezésen alapuló tevékenység.
Az Ab Schanda Balázs vezette öttagú tanácsa (előadó alkotmánybíró: Hörcherné Marosi Ildikó) november 7-én elutasította a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdése és 7/H. §-a ellen irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az indítványozó Pifkó Krisztián, aki blogot is vezet az e-cigarettázásáról, egy éve fordult az Ab-hoz, mert szerinte a 2016. május 20-ától hatályos rendelkezések annak ellenére kezelik együttesen a dohányzást és az elektronikus cigarettázást, hogy utóbbi harmadik személyek egészségét bizonyítottan nem károsítja, az e-cigaretta a dohányzás ártalomcsökkentő alternatívájának tekinthető. Ezzel szemben az e-cigarettázók a dohányzásra kijelölt helyeken a passzív dohányzás káros hatásait kényszerülnek elszenvedni. A támadott rendelkezések szükségtelenül, az elérni kívánt céllal aránytalan módon korlátozzák az indítványozó testi és lelki egészséghez való jogát, valamint az egészséges környezethez való jogát is.
Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint az alkotmánybírósági eljárás célja nem lehet az, hogy a tudományos oldalról vitatott kérdésekben állást foglaljon. Ilyen vitatott kérdés, hogy az e-cigaretta veszélyes-e és ha igen, a hagyományos dohánytermékekhez viszonyítottan milyen mértékben káros az aktív és a passzív fogyasztók egészségére. Ugyanakkor tényként fogadták el az alkotmánybírák, hogy az ENSZ Egészségügyi Világszervezete és az Európai Unió intézményrendszere kiterjedt kampányt folytat a dohányzás visszaszorítása, illetve annak megelőzése érdekében. Hivatkoztak többek közt a 2014/40/EU irányelv preambulumára, amely kimondja: „[a]z elektronikus cigaretták megnyithatják az utat a nikotinfüggőség, és végső soron a hagyományos dohányfogyasztás előtt, mivel utánozzák és hétköznapivá teszik a dohányzás műveletét. Ennél fogva helyénvaló korlátozó megközelítést alkalmazni az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok reklámozása tekintetében.”
A hazai szabályozás szerint a dohányzás, illetve bármilyen nikotintartalmú eszköz, így az elektronikus cigaretta használata is lényegében nem más, mint nikotin, azaz egy pszichoaktív stimuláló szer egyéni döntésen alapuló használata. Az elektronikus cigaretta a dohányzással egy tekintet alá esik, így fogyasztása a cigarettához hasonlóan – kijelölt helyek kivételével – tilos a közforgalmú intézményekben, közösségi közlekedési eszközökön, munkahelyeken, valamint közterületnek minősülő helyeken.
Az intézkedések elsődlegesen a nemdohányzók testi és lelki egészséghez való jogát, és csak másodlagosan – a negatív üzenetek révén – szolgálják a dohányosok egészségének a védelmét. Ebben az összefüggésben tehát – állapította meg az Ab – az egészségre károsnak minősített e-cigarettát fogyasztók egészséghez fűződő jogának korlátozása, a sérelmezett korlátozás arányossága nem értelmezhető, hiszen a dohányzás a felnőtt korúak esetében akaratlagos, önrendelkezésen alapuló, választott tevékenység.
