Újabb nagyszabású adatbázis szivárgott ki offshore cégekről a Süddeutsche Zeitung című német laphoz, amely a Panama-iratok néven is ismert dokumentumok esete után ismét az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumával (ICIJ) együtt dolgozta fel az anyagot. A munka eredményeinek ismertetését vasárnap este kezdték meg.
A Paradise-iratok (Paradise Papers) nevű adatbázis két offshore-specialistától, a Nagy-Britanniához tartozó Bermuda szigetcsoporton bejegyzett Appleby ügyvédi irodától és a szingapúri székhelyű Asiaciti Trust vagyonkezelő társaságtól tartalmaz iratokat, és szerepel benne 19, adóparadicsomként számon tartott ország és terület, köztük Málta és a Cook-szigetek cégnyilvántartása.
A 13,4 millió dokumentumból álló adatbázis feldolgozásában világszerte 96 szerkesztőség vett részt csaknem 400 újságíróval, köztük a BBC brit közszolgálati médiatársaság Panorama című tényfeltáró televízióműsorának szerkesztősége és a The Guardian című baloldali brit napilap. A munka egy éve kezdődött.
A dokumentumokban 47 országból 120 állam-, illetve kormányfő és egyéb politikus nevét találták meg, és találtak bennük adatokat élsportolókról, híres művészekről és nemzetközi óriáscégekről is.
Az offshore gazdasági társasági forma önmagában nem törvényellenes, de alkalmas lehet adókerülésre, vagyon, jövedelem elrejtésére vagy tranzakciókban résztvevő személyek vagy szervezetek leplezésére.
Az ICIJ tényfeltáró munkája alapján közölt első írások többek között Justin Trudeau kanadai kormányfő egyik közeli barátjáról és támogatójáról, Stephen Bronfmanról szólnak. A montreali üzletember a Paradise-iratok szerint érintett egy offshore-cégekből álló hálózatban, amelynek működése révén a kanadai állam valószínűleg elesett több millió dollár adóbevételtől.
Két amerikai óriáscég, a Nike és az Apple is szerepel az iratokban. A Nike a Bermuda szigetcsoporton, majd Hollandiában épített ki egy céghálózatot, amelynek révén elkerülte több milliárd euró adó befizetését, az Apple pedig az egyik érintett offshore-specialista közreműködésével olyan országot vagy területet keresett cégszékhelynek, ahol garantáltan mentesülhet az adófizetés alól.
A nemzetközi nyersanyag-kereskedelem egyik vezető szereplője, a svájci Glencore a Paradise-iratok alapján azzal a céllal használhatott offshore-cégeket, hogy bányászati ügyletekkel összefüggésben megvesztegessen embereket a Kongói Demokratikus Köztársaságban, aminek révén az ország több százmillió dollár adóbevételtől eshetett el. A U2 ír popzenekar frontembere, Bono pedig egy litvániai bevásárlóközpontban szerzett tulajdonrészt offshore-cégek révén.
A Süddeutsche Zeitung egy sor további esetet is ismertetett vasárnap este az online kiadásában. A érintett politikusok, hírességek és vállalkozások jellemzően elismerték, hogy a feltárt adatok helytállóak, de hangsúlyozták, hogy nem követtek el törvénytelenséget.
A lap a Paradise-iratok eredetéről a forrás vagy források védelme érdekében csak annyit hozott nyilvánosságra, hogy nem fizettek a dokumentumokért. Hozzátették, hogy az adatbázis feldolgozását nem befolyásolták az ICIJ támogatói, köztük Soros György.
Az iratok alapján az üzletember az Appleby révén működtetett egy offshore-cégekből álló hálózatot. A “konstrukció nem veti fel az illegalitás gyanúját” – írta a müncheni lap.
A brit uralkodó vagyonkezelője is az érintett befektetők között van
A brit korona vagyonportfolióját kezelő, a mindenkori uralkodó független jövedelemforrásaként szolgáló ősi hitbizomány is érintett a vasárnap kirobbant újabb nemzetközi offshore-botrányban. A több évszázadra visszanyúló történetű királyi vagyonkezelővel szemben mindazonáltal semmiféle törvénysértés gyanúja nem merült fel.
A BBC és a brit lap közös vizsgálatáról vasárnap este közzétett első beszámolók szerint az ősi birtok után jelenleg is a Lancaster hercegségének (Duchy of Lancaster) nevét viselő, 1265-ben létrejött és jelenlegi feladatait különböző formákban 1399 óta ellátó vagyonkezelő 2004-ben 5 millió fontot – mai árfolyamon 1,8 milliárd forintot fektetett a Jubilee Absolute Return Fund Limited nevű alapba, amelynek központja a brit korona fennhatósága alá tartozó Bermudán működik.
Ez a befektetés 2010-ben megszűnt.
A dokumentumok tanúsága szerint a Duchy of Lancaster 2005-ben 7,5 millió dollár névértékű befektetést eszközölt a Kajmán-szigeteken bejegyzett Dover Street VI Cayman Fund LP nevű alapban is.
A Duchy of Lancaster befektetéseiből jutott egy amerikai kiskereskedelmi cég, a BrightHouse nagy-britanniai üzletágának is. A BrightHouse főleg alacsony jövedelmű vásárlóknak nyújt fogyasztási hiteleket, amelyekből a vevők a cégtől háztartási berendezéseket vásárolhatnak.
A BrightHouse-t azonban épp a minap marasztalta el a brit pénzügyi szektor felügyeleti hatósága, a Financial Conduct Authority (FCA), amelyhez fogyasztói bejelentések érkeztek a cég által felszámolt rendkívül magas kamatok miatt. Az FCA a múlt hónap végén arra kötelezte a BrightHouse-t, hogy csaknem negyedmillió ügyfelének nyújtson összesen 14,8 millió font – több mint 5 milliárd forint – visszatérítést.
A csaknem 500 millió fontos vagyonportfoliót kezelő Duchy of Lancaster pénzügyi igazgatója vasárnap közölte a BBC-vel, hogy a hitbizomány befektetési stratégiáját saját befektetési tanácsadóinak ajánlásai határozzák meg, és a Duchy of Lancaster kizárólag “nagy becsben tartott” magántőkealapokban eszközöl befektetéseket.
II. Erzsébet királynő személyesen semmiféle módon nem vesz részt a Duchy of Lancaster befektetési döntéseiben, és a hitbizománytól eredő jövedelme után – bár erre az uralkodói mentesség alapján nem lenne köteles – 1993 óta személyi jövedelemadót fizet.
A BBC és a The Guardian a vasárnap esti feltáró riportokban nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a korona vagyonkezelőjével szemben semmiféle törvénysértés gyanúja nem merült fel a kiszivárgott dokumentumtömegben.
A BBC televízió által megszólaltatott szakértők és kommentátorok egybehangzó véleménye szerint azonban a 91 esztendős II. Erzsébet királynőt minden bizonnyal meglehetősen kínosan érinti, hogy a monarchia ősi magánvagyon-kezelő intézménye offshore befektetési ügyletekbe keveredett.
A tavaly kirobbant előző hasonló offshore-botrányban – amelyben a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda offshore cégalapítási tranzakcióiról szivárgott ki több millió bizalmas dokumentum – David Cameron akkori brit miniszterelnök is érintett volt. Azokból az iratokból kiderült ugyanis, hogy a volt kormányfő néhai édesapja, Ian Cameron társalapítóként, társtulajdonosként és társigazgatóként vett részt egy offshore befektetési cégben, amelyet bahamai és svájci székhellyel hoztak létre a Mossack Fonseca közreműködésével.
A The Guardian akkori feltáró írása szerint az 1980-as évek elején Blairmore Holdings néven alapított cég három évtizeden át “egyetlen penny” adót sem fizetett Nagy-Britanniában. David Cameron a botrány kirobbanása után elismerte, hogy neki is voltak részvényei édesapja offshore befektetési vállalkozásában, de ezeket eladta, amikor 2010-ben miniszterelnök lett.
