Az Alaptörvény angol nyelvű fordításairól, illetve a jogszabály mint jogi terminus angol nyelvi megfeleltetéséről ír alábbi tanulmányában Dr. Tamás Dóra Mária, az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszékének egyetemi adjunktusa, az OFFI Zrt. vezető terminológusa.
Az Alaptörvény angol nyelvű fordításai
Az Alaptörvény fordításából eddig körülbelül öt változat látott napvilágot. Nem véletlenül született több változat, ezt egyfelől az Alaptörvény többszöri módosítása, másfelől az egyre pontosabb változatok elkészítése tette szükségessé. Egy-egy jogi terminus megfeleltetése akár hosszadalmas kutatómunkát és egyeztetéseket is igénybe vehet. Gyakran a látszólag egyszerűnek tűnő és gyakran használt fogalmak megfeleltetése is nehézségbe ütközhet a kontinentális jog és a common law eltérései miatt.
Az interneten több változata is fellelhető:
- http://nemzetikonyvtar.kormany.hu/kiadvanyok – Nemzeti könyvtár
- www.kormany.hu/…w-of-hungary – 2013. október1.
- www.kormany.hu/…01072016.pdf – 2017. május 19.
A hivatalos fordításnak a kormányportálon található változat tekinthető.
Az Alaptörvényben szereplő jogszabály terminus
Az Alaptörvényben szereplő jogszabály terminus angol nyelven történő megfeleltetése elsőre tűnhet csak egyszerűnek, ha ezt részletesebben megvizsgáljuk, akkor a terminusok között számos fogalmi különbséget találunk, ami megnehezíti a megfelelő kiválasztását. Az Alaptörvény fordításának első változatában a jogszabály terminus megfeleltetése a legislation (lásd Nemzeti könyvtár), a 2013. október 1-jei változatban a legal regulation(s), míg az utolsó változat a law(s) mellett teszi le a voksot (lásd pl. T) cikk (1)–(2) bekezdés).
A terminológia mint modern diszciplína kimondja, hogy a terminusok megfeleltetésének kulcsa minden szakterületen a terminusok által jelölt fogalmak egyes fogalmi jellemzőinek összevetése, ami ebből a szempontból összhangban van az összehasonlító jogtudomány által alkalmazott módszerekkel. A fogalmi összehasonlítás elvégzését követően érdemes csak döntést hozni arról, hogy a megfeleltetés eredményeként már használatban lévő terminus, esetleg egy analóg fogalmat jelölő terminus vagy valamilyen új, egyedi vagy bevett fordítói megoldás mellett érdemes letenni a voksot.
A magyar jogszabály terminus fogalmát eleve az Alaptörvény szabályozza a T) cikk (2) bekezdésében, amely szerint „Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.” Törvény alatt az egyszerű többséggel meghozott törvényeket és a sarkalatos törvényeket egyaránt értjük. A terminust gyakran többes számban, gyűjtőfogalomként használjuk (Tamás 2017: 25).
A legislation jelentése
Az első fordításban használatos legislation az Oxford Dictionary of Laws (2015:364) szerint:
1. The whole or any part of the of a country’s written law. In the UK the term is normally confined to ¬*Acts of Parliament, but in its broadest sense it also includes law made under powers conferred by Act of Parliament (SEE DELEGATED LEGISLATION), law made by virtue of the *royal prerogative, and Measures (SEE CHURCH OF ENGLAND). 2. The process of making law.
A legislation terminus a Black’s Law Dictionary (2014:1038) szerint:
1. The process of making or enacting a positive law in written form, according to some type of formal procedure, by a branch of government constituted to perform this process ‒ Also termed lawmaking; statute-making. 2. The law so enacted; collectively, the formal utterances of the legislative organs of government. 3. The whole body of enacted law.
Mindkét definíció alapján a legislation egyfelől a jogalkotási folyamatot (törvények esetében törvényhozási folyamatot, rendelet esetén a rendeletalkotási folyamatot), másfelől annak eredményét jelöli. Ez utóbbin belül létezik egy szűkebb és egy tágabb értelmezés: egy jogszabályt vagy azok összességét is jelölheti. Ez első esetben a brit parlament egyes vagy összes törvényét (Acts of Parliament) és a brit parlament felhatalmazása alapján született alsóbb rendű jogszabályokat jelöli (regulations, orders). A második definíció esetében az egyesült államokbeli törvényhozás jogszabályait értjük alatta (2. pont), a jogszabályok összességéhez (3. pont) azonban a törvények (acts, statutes) mellett az alsóbb rendű jogszabályok is (administrative regulations) hozzátartoznak.
A fentiek alapján a legislation terminust kontextusfüggő terminusnak is nevezhetjük, mert csak szövegkörnyezetben tisztázható annak értelmezése, hogy folyamatról vagy annak eredményéről van-e szó. Az acts (törvények) terminus használatával szintén nem fedjük le teljesen a fogalmat, hiszen a magyar fogalom nem kizárólag törvényeket, hanem alsóbb rendű jogszabályokat is magába foglal. A nemzeti jogi fogalomtól (Act törvény értelemben vagy act mint notarial act, azaz közjegyzői okirat) eltér az uniós használat, ahol az Act terminus törvény értelemben nem használatos (az alkotmányszerződés meghiúsulása miatt nem létezik európai törvény, azaz European law – lásd IATE), az uniós jogszabályok elsősorban rendeletek (regulations), irányelvek (directives) és határozatok (decisions). Az uniós jogrendszerben jogi aktusok vannak, amelyek szélesebb kört fednek le a jogszabály fogalmánál (lásd közigazgatási aktusok).
A legal regulations fogalma
A második fordításban szereplő legal regulations változat szintén gyűjtőfogalom szerepét kívánja betölteni, a célnyelvi olvasó számára azonban bizonytalanságot okoz, az angol anyanyelvű számára nem egyértelmű, hogy milyen fogalmat is jelöl, mert jogi szabályozásként tágabb, másfajta fogalmat képvisel, mint a magyar jogszabály terminus fogalma. Továbbá megtévesztő lehet, hiszen uniós kontextusban a regulation (rendelet) fogalmat, illetve többes számban a szabályzatot is jelölheti (Várnai: 109). Ugyanakkor mivel az Alaptörvény definiálja a jogszabály fogalmát, koherens jogszabályfordítások esetén akár ez a megoldás is működhet, amely az Alkotmánybíróság fordítási gyakorlatából ered.
A law terminus
A harmadik változatban szereplő law terminus az Oxford Dictionary of Law (2015: 358) szerint:
„1. The enforceable body of rules that govern any society. See also COMMON LAW; NATURAL LAW. 2. One of the rules making up the body of law, such as an *Act of Parliament.”
A Black’s Law Dictionary (2014: 1015) a law terminust számos módon meghatározza, ezek közül az elemzés szempontjából releváns definíció az alábbi:
2. The aggregate of legislation, judicial precedents, and accepted legal principles; the body of authoritative grounds of judicial and administrative action; esp. the body of rules, standards, and principles that the courts of particular jurisdiction apply in deciding controversies brought before them ‹the law of the land›.
A law szintén kontextusfüggő terminus, jelöli például általában véve a jog területét vagy a jogtudományt, számos szóösszetételben szerepel (például civil law, azaz kontinentális jog vagy polgári jog). Az Alaptörvény kontextusából kiindulva a fenti meghatározások alapján a law terminus jogszabályok összességét, illetve jogszabályt jelöl. A fenti definíciókból a kontinentális joghoz képest a kiemelendő fogalmi különbség az, hogy a law tágabb fogalmat takar, mint a magyar jogszabály, mert az esetjogban a law terminus bírói döntéseket, a bíróságon alkalmazott elveket, szokásjogot is magába foglalja, amiben alapvetően eltér a kontinentális jogrendektől. A law kontextustól függően különböző magyar terminusoknak feleltethető meg mint jog, jogszabály és törvény (Várnai: 97).
Az Alaptörvény fordításoktól eltekintve a gyakorlatban a magyar jogszabály terminus megfeleltetésére más megoldások is előfordulnak, ilyen például a statutory law, amely a törvénybe foglalás tényére utal (lásd statute terminust többek közt mint a parlamenti törvényhozás eredményeként született törvény), és a statutory provisions, amely a jogszabályi rendelkezések (provisions mint rendelkezések) jellemzőt helyezi fókuszba. Használatos még a body of law és legislative body, amelyek a jogszabályok összességére utalnak (pl. body of EU law). Ez utóbbi az uniós joganyagot jelölve előfordul a francia eredetű EU acquis, azaz uniós vívmányok (uniós joganyag) formában is. További változat a legal norm használata. A magyar jogi szaknyelvben, ill. a dogmatikában, a jogtudományban előfordul a jogszabály szinonimájaként a jogi norma terminus. A legal norm használata ebben az értelemben a kontinentális hagyomány átültetését jelzi (http://www.kormany.hu/…damental-law, Smuk 2013). Az ebben a formában történő használata onnan eredhet, hogy a jogi alaptan értelmezése eltér az alkotmányjogi értelmezéstől. Az előbbi szerint a jogszabály egyenlő a jogi normával, amely egyben a jogszabály alapegysége is. Alapegységként kezelve a jogi norma három szerkezeti eleme: a hipotézis, a diszpozíció és a jogkövetkezmény. Ebben az értelmezésben maguk a jogforrások is (törvények, miniszterelnöki, miniszteri, önkormányzati rendeletek stb.) jogszabályokat foglalnak magukban. A legal norm használata eredeti angol szövegekben elsősorban a jogi alaptanról szóló értekezésekben fordul elő.
Összegzés
A végső döntés meghozatalánál mindig több szempontot érdemes mérlegelni, és természetesen a kontextust és a célnyelvi olvasót sem lehet figyelmen kívül hagyni. A fenti terminusok megfeleltetése esetében nincs 100%-os megoldás, a terminusok közül a legmegfelelőbb is leginkább funkcionális ekvivalens, amely nem teljesen fedi le a magyar fogalmat, de az adott szövegkörnyezetben az optimális megoldást jelenti. Fontos a fogalmi különbségek feltérképezése, ez alapján a lehetőségek mérlegelése és a lehetőségek ismeretében tudatos döntés meghozatala. Ha a közérthetőséget tartjuk szem előtt, akkor gyakran nem egy általunk kidolgozott, esetleg nehezen értelmezhető új megoldást, hanem analóg fogalmat jelölő terminust, funkcionális ekvivalenst érdemes használnunk. A gyakoriságot nézve az angolszász országokban a law, ill. a legislation terminusok használata a leginkább jellemző. Természetesen a funkcionális ekvivalens használata akkor működik, ha ezzel nem hallgatunk el fontos fogalmi különbségeket, tehát alkalmazása nem megtévesztő. Amennyiben mégis új megoldásra van szükség, úgy a definiálás és a definíciók közzététele segít abban, hogy egy adott terminus újbóli értelmezése esetén annak fogalma nyilvánvaló legyen a nyelvhasználók számára, biztosítva ezzel az egységes használatot.
A tanulmány szerzője Dr. Tamás Dóra Mária, az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszék, egy. adjunktusa, az OFFI Zrt. vezető terminológusa, aki szintén a Dr. Kovács Nyelvstúdiónál bővítette jogi angol tudását. Megtisztelő véleménye az oktatásról itt olvasható, illetve Szerződések joga tankönyvről a könyvbemutatón készült videóban hallható.
A jogi szaknyelvi rovatot vezeti dr. Kovács Tímea, a PPKE JÁK jogász-fordítóképzőjének egyetemi oktatója, a Dr. Kovács Nyelvstúdió vezető oktatója.
Irodalom
Garner, Bryan A. (ed.) 2014. Black’s Law Dictionary. St. Paul: Thomson Reuters. http://thelawdictionary.org/letter/a/ – Featuring Black’s Law Dictionary Free Online Legal Dictionary 2nd Ed.).
Law, J. 2015. Dictionary of Law. Oxford: Oxford University Press. (http://www.oxfordreference.com/…780199664924).
Smuk P. (ed.) 2013. The Transformation of the Hungarian legal system 2010‒2013. Budapest: Wolters Kluwer Ltd.
Tamás D. M. 2017. Bevezetés a jogi terminológiába a terminológus szemüvegén át. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. (http://www.eltereader.hu/…emuvegen-at/).
Várnai J. Sz. 2011. Fordítókalauz. Budapest: Tinta könyvkiadó.
Forrás
http://iate.europa.eu (IATE Interactive Terminology of Europe, uniós intézményközi terminológiai adatbázis) (letöltés ideje: 2017. augusztus 10.).
http://www.kormany.hu/…damental-law. (letöltés ideje: 2017. augusztus 12.).
