Megválasztotta elnökének Wolfgang Schäuble eddigi pénzügyminisztert keddi alakuló ülésén a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag.
Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselőjét 71 százalékos többséggel választották meg a második világháború utáni 19. Bundestag elnökének. A legtekintélyesebb német politikusok között számon tartott volt minisztert egyedül a CDU-tól és bajor testvérpártjától, a Keresztényszociális Uniótól (CSU) jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) frakciója utasította el egyhangúlag.
A 75 éves politikusnak van a legtöbb képviselői tapasztalata, 45 éve tagja a Bundestagnak. Első elnöki beszédében kiemelte, hogy mindig is voltak nagyon éles viták és válsághelyzetek a Bundestagban, és voltak olyan időszakok, amikor az egész társadalmat a mély megosztottság jellemezte, de mindez nem ártott meg Németországnak, ezért nem aggódik amiatt, hogy a 19. törvényhozási ciklusban is sok heves vitát folytatnak majd a szövetségi parlament képviselői.
Azonban mindig ügyelni kell a viták megfelelő hangnemére, a kölcsönös tisztelet és a méltányosság elvének betartására. Az utóbbi hónapokban megjelent a gyűlölködés, egymás megvetése, aminek nincs helye a Bundestagban, “a demokrácia szívében” – mondta Wolfgang Schäuble.
Hozzátette, hogy a többség döntéseit el kell fogadni, egyetlen képviselő vagy frakció sem bélyegezheti jogtalanságnak vagy hazaárulásnak az akaratával ellentétes határozatokat.
Az új Bundestagban hét párt rendelkezik képviselettel és hat frakció működik. Minden korábbinál több, 709 tagja van, így a világ második legnagyobb törvényhozó testülete a kínai Országos Népi Gyűlés után.
A legnagyobb képviselőcsoport a CDU és a CSU frakciószövetsége 246 fővel, a második a szociáldemokrata párt (SPD) frakciója 153 fővel, utánuk az AfD következik 92 képviselővel, majd a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 80 fővel, az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 69 fővel, végül a Zöldek 67 fővel. A testületnek 2 független tagja is van, mindketten az AfD jelöltjeként jutottak be, és a szeptember 24-i Bundestag-választás óta kiléptek a pártból.
Az átlagéletkor 49 év 4 hónap, míg a német lakosság átlagéletkora 44 év 3 hónap. A nők aránya csupán 30,7 százalék, messze elmarad 50 százalék feletti országos arányuktól.
Az alakuló ülés levezető elnöke, az FDP-s Herrmann Otto Solms szintén mértékletességre intette a képviselőket. Mint mondta, a Bundestagban nincs helye az uszításnak és az üres lózungoknak, a parlamentben érveket kell érvekkel ütköztetni. Ugyanakkor az is megengedhetetlen lenne, ha bárkit is kirekesztenének vagy megbélyegeznének a képviselők közül. A Bundestag tagjainak egyenlő jogai és kötelességei vannak – mondta a politikus.
Azzal kapcsolatban, hogy a német sajtóban “XXL-parlament” néven emlegetik az új Bundestagot, Herrmann Otto Solms az előző elnök, Norbert Lammert sokszor hangoztatott követeléséhez csatlakozva felszólította a frakciókat, hogy a képviselők számának csökkentése céljával alakítsák át a Bundestag megválasztásának szabályait. Kiemelte, hogy a minden korábbinál nagyobbra duzzadt testület fenntartása rendkívül drága, és az a veszély fenyeget, hogy hatékonysága csökken, és ez rombolja a parlament tekintélyét.
Az alakuló ülésen változtatás nélkül elfogadták a házszabályt. Az SPD és a Baloldal módosító indítványait a házbizottság elé utalták, az AfD indítványát pedig leszavazták. A párt az alakuló ülés vezetésével kapcsolatban tett javaslatot, miszerint vissza kell állítani a régi rendszert, amelyben az első ülést a legidősebb képviselő vezeti. Ezt a szabályt az előző ciklus egyik utolsó döntésével változtatták meg, az AfD szerint azért, hogy ne az ő egyik képviselőjük, a 77 éves Wilhelm von Gottberg legyen az új Bundestag első ülésének levezető elnöke. A párt vezérszónoka szerint ez az eljárás a náci diktatúra gyakorlatát idézi. Szavait felháborodással fogadták az ülésteremben.
Az első szavazásokon rendre azonosan voksoltak a kormányzati együttműködésre készülő pártok frakciói, a CDU/CSU, az FDP és a Zöldek képviselőcsoportja.
Az alakuló ülés végén alelnököket választottak. A szabályok szerint valamennyi frakció állíthat alelnököt, megválasztásukhoz a Bundestag többségének szavazata szükséges, egy jelölttel három választási fordulót lehet tartani. Az AfD jelöltje, Albrecht Glaser kivételével valamennyi alelnökjelöltet megválasztották. Albrecht Glaser a harmadik fordulóban sem szerezte meg a képviselők többségének támogatását, így az AfD-s alelnöki pozíció egyelőre betöltetlen marad.
A többi képviselőcsoportból előre jelezték, hogy elutasítják az AfD jelöltjét. Albrecht Glasert a vallásszabadságra vonatkozó nézetei miatt nem támogatták. A politikus több interjúban kifejtette, hogy szerinte a muzulmánokat nem illeti meg a vallásszabadság joga, mert az iszlám nem vallás, hanem politikai ideológia. Azt is elmondta, hogy éppen ezért nem lehet különbséget tenni a muzulmánok és az iszlamisták – egy szélsőséges iszlám politikai ideológia követői – között. A Glaserrel szembeni bírálatok szerint nem méltó a Bundestag alelnöki tisztségére, aki kétségbe vonja a vallásszabadságot.
