Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) csütörtökön megszavazta a közös uniós menekültügyi rendszert szabályozó dublini szabályozás reformtervezetét.
Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a szakbizottság képviselői 43 szavazattal, 16 ellenében fogadták el az uniós menekültügyi rendszer alapjait jelentő új szabályokat. A tervezet a menekültügyi kérelmek gyorsabb elbírálására, a felelősség tagállamok közötti kiegyensúlyozottabb megosztására irányul szolidaritási alapon.
A tervezet a szakbizottság döntését követően az EP plenáris ülése elé kerül, és a miniszterek tanácsának is el kell fogadnia.
Az elfogadott szöveg szerint minden tagállamnak ki kell vennie a részét a menedékkérők befogadásából. A jövőben nem az a tagállam lenne automatikusan a felelős a kérelem elbírálásáért, ahol a menedékkérő az Európai Unió (EU) területére lép. A felelősség megállapításakor a menedékkérő és egy adott tagállam közötti kapcsolatok számítanának, úgy, mint a létező családi kapcsolatok, korábbi tanulmányok vagy korábbi érvényes tartózkodási engedély az EU területén.
Amennyiben nincsenek ilyen kapcsolatok, akkor a tagállamot egy fix elosztási kulcs segítségével jelölik ki, miután megtörtént a menedékkérő regisztrálása, a biztonsági ellenőrzés és a kérelem jogosultságának gyors kivizsgálása. Ennek célja az, hogy azoknak a tagállamoknak, ahová a menekülők megérkeznek, ne kelljen Európa nemzetközi kötelezettségeiből aránytalanul nagy részt vállalniuk.
A szöveg kitér arra is, hogy azok a tagállamok, amelyek nem vesznek át menedékkérőket, vagy nem teljes körűen tartják be a szabályokat, csak korlátozottan férjenek hozzá az uniós forrásokhoz – közölte az uniós parlament sajtószolgálata.
Gál Kinga: Az új migrációs rendelet meghívót jelent a migránsoknak Európába
“Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) által megszavazott, a közös uniós menekültügyi rendszert szabályozó dublini szabályozás reformtervezete komoly veszélyt hordoz magában, ugyanis meghívót jelent a migránsoknak Európába” – jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője Brüsszelben csütörtökön.
A képviselő elmondta, a tervezet az unió külső határain fekvő országokat nem ösztönzi a továbbiakban arra, hogy védjék határaikat. Ezen túlmenően arról rendelkezik, hogy ne a belépés szerinti első ország ellenőrizze a jelentkezők nemzetközi védelemre való jogosultságát, hanem előbb ossza szét őket a tagországok között, ahol a nemzeti hivatalok lesznek felelősek a jogosultság megállapítására.
A szabályozás részleteit ismertetve elmondta, amennyiben a menedékkérő esetében nem állapítanak meg biztonsági kockázatot, a menedékkérőnek négy olyan országot ajánlanak fel, amelyek kevés embert fogadtak be. A menedékkérő pedig preferencia alapján – korábban már legálisan az adott országban tartózkodott, diplomát kapott, vagy beszéli az ország nyelvét – önmaga választhat egy-egy célország között. Az új szabály továbbá a szülő-gyermek viszony helyében kitágította a rokonság fogalmát testvére, nagyszülőre, unokára is. Egy kiskorú további különleges eljárásban részesül – mondta a képviselő.
Gál Kinga beszámolt arról is, hogy jelentése alapján az EP-s szakbizottság csütörtökön elfogadta az unió külső határain történő biztonsági ellenőrzések erősítéséről szóló javaslatot is. Ennek értelmében az illegális migráció, terrorizmus, vagy más biztonsági kockázat veszélyének elkerülése érdekében szigorúbban ellenőriznék az olyan unión kívüli országokból érkezők iratait is, akikkel szemben nincs uniós vízumkényszer.
Gál Kinga ellentmondásosnak nevezte a két intézkedés egyidejű elfogadását. Véleménye szerint ugyanis az egyik szigorítja a belépést az érvényes iratokkal rendelkező, vízummentességet élvező országokból érkezők esetében. A másik kinyitja a határokat és komoly biztonsági kockázatot jelentve, korlátlanul enged be gyakran okmányok nélküli, ellenőrizetlen belépőket.
A dublini szabályozás reformjának ilyen feltételek szerinti elfogadásával vesztébe rohan Európa – húzta alá a néppárti képviselő.
A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja kijelentette, hogy határozottan elutasítja a kötelező betelepítés minden formáját, hiszen álláspontja szerint a tagállamok szuverén joga meghatározni, hogy kit fogadnak be területükre.
Véleményük szerint Európa a vesztébe rohan, hiszen egy ilyen befogadó rendszert egyértelmű meghívóként fog értelmezni sok százezer ember a harmadik világból. Elfogadhatatlannak nevezték továbbá, hogy az áthelyezés kötelezettséget nem teljesítő tagállamokat pénzügyileg szankcionálnák mind a strukturális alapok, mind a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) juttatásainak csökkentése révén.
Niedermüller Péter: Jó irányba tett lépés a dublini rendszer reformtervezetének elfogadása
“A dublini szabályozás reformtervezetének elfogadása jó irányba tett lépés egy kiegyensúlyozott új menekültügyi rendszer kiépítése érdekében” – jelentette ki Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője Brüsszelben csütörtökön.
A képviselő szerint központi fontosságú a tervezet megszavazása, ugyanis kezelni fogja tudni a migráció okozta megváltozott körülményeket. Az új szabályozás a közös európai teherviselést, a közös európai szolidaritást hangsúlyozza. Nem lezár, hanem szabályozza a lehetséges utakat és az eljárásokat.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelet célja nem a meglévő ellenőrzések gyengítése, hogy bárki akadálytalanul beléphessen Európába. Ellenkezőleg, nagyon fontos szempontok szerinti vizsgálatot ír elő a nemzetközi védelemhez való jogosultság ellenőrzésére. A tervezettel Európa veszélyeket hárít el, szabályozza a viszonyokat, hogy ellenőrizni, irányítani tudja a migrációs folyamatot – húzta alá a politikus.
A rendszer támogatások és más intézkedések által megpróbálja otthon tartani az Európába vágyókat. Akiknek azonban a hatóságok engedélyezik a belépést Európába, azokat humánus bánásmódban részesíti – közölte a képviselő.
Niedermüller Péter kitért arra, hogy az elfogadott szöveg szerint azok a tagállamok, amelyek nem vesznek át menedékkérőket, vagy nem teljes körűen tartják be a szabályokat, azok csak korlátozottan férhetnének hozzá az uniós forrásokhoz. Véleménye szerint, aki az Európai Unió tagjának tarja magát, annak az unió politikájának minden területéből részt kell vállalnia.
“Nincs olyan, hogy bizonyos dolgokban részt veszünk, bizonyos dolgokban nem” – fogalmazott a képviselő.
Hozzátette: hogy milyen formában és milyen mértékben “az egy másik kérdés”, de aki az kategorikusan megtagadja a részvételt, annak számolnia kell azzal, hogy az Európai Unió más területen majd hasonló eljárásban részesíti – húzta alá a politikus.
