Januártól a befektetési szolgáltatóknak minden költséget be kell mutatni az ügyfélnek szerződéskötéskor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélye kell a határidős energia- vagy szén-dioxid-kvóta kereskedéshez, és befektetővédelmi aggályok esetén az MNB akár egyes, különösen kockázatosnak ítélt tőkepiaci termékek forgalmazását is megtilthatja- nyilatkozta Szeniczey Gergő, a jegybank ügyvezető igazgatója.
Emlékeztetett rá, hogy a tőkepiac struktúráját átalakító és a befektetők védelmét növelő új, egységes európai uniós szabályrendszer (MiFID II. irányelv és MiFIR rendelet) 2018. január 3-tól lép életbe. A befektetők védelmét szolgálja egyebek mellett a tőkepiaci konstrukciók átláthatóságának növelése és az új, innovatív technológiák szabályozása – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.
A befektetési tanácsadási, portfóliókezelési szerződések megkötése előtt a szolgáltatóknak, közvetítőknek ezentúl nem csak az ügyfelek kockázati ismereteit kell azonosítaniuk és bemutatniuk a kínált termék addigi (hozam)teljesítményét, de “testreszabottan” ismertetniük kell annak ügyfélköltségeit is. A szolgáltatók például kötelesek bemutatni, hogy mennyi jutalékot kapnak az általuk forgalmazott egyes alapokért az adott alapkezelőtől. Szeniczey Gergő hangsúlyozta: ezentúl csak az ügyfélnek nyújtott szolgáltatásért járó díj számítható fel az ügyfélnek, más, a piaci szereplők közti egyéb juttatás nem.
Az átláthatósággal az ügyfelek számára feltárhatóvá válik, ha egy forgalmazó főképp azokat a termékeket kínálja a befektetőknek, amelyekért ő magasabb jutalékokat kapna. Sőt, a befektetési szolgáltatóknak szabályozott belső folyamataik révén már a termékfejlesztéskor gondoskodniuk kell arról, hogy a lakossági vagy intézményi ügyfélpiac igényeinek, kockázatainak, elérési csatornáinak megfelelő konstrukciókat alakítsanak ki – tette hozzá.
Elkülönítik a független és a nem független befektetési tanácsadást. Előbbinél a tanácsadó az ügyfél megbízásából ajánl – a piacon elérhető minél szélesebb körből – tőkepiaci termékeket a befektetőnek, és tevékenységéért kizárólag tőle és nem a befektetési szolgáltatóktól kaphat díjazást.
Az önkormányzati ügyfeleknek a MiFID II. nyomán az eddiginél több információt kell adni előzetesen a – sokszor összetett, bonyolult -befektetési termékekről. Ugyanis ezek a pénzügyi válság alatt többször nem megfelelően ítélték meg a kockázatokat – mutatott rá a jegybanki vezető.
A MiFID II. új termékintervenciós szabályokat vezet be, amelyek kibővítik az MNB felügyeleti eszközeit. Ezek révén a jegybank megtilthatja, illetve korlátozhatja egyes pénzügyi termékek forgalmazását. Az eszköz – többek között – akkor alkalmazható, ha komoly befektetővédelmi aggályok merülnek fel, vagy ha magyar és uniós szabályozás nem kezeli a veszélyeket. A tiltás addig marad érvényben míg e kockázatok fennállnak. Az MNB jelenleg is vizsgálja, hogy melyek azok a kockázatos termékek, amelyekkel szemben a jövőben szükséges a felügyeleti fellépés.
A MiFID II. az átláthatóságot azzal is segíti, hogy az eddig nem szabályozott kereskedési helyszíneket szabályozza – hangsúlyozta Szeniczey Gergő. A tőzsdék és alternatív kereskedési platformok (MTF) mellett így létrejöhetnek a szervezett kereskedési rendszerek (OTF) is, például a származtatott termékekhez kapcsolódó vételi és eladási ajánlatok összehozatalára. Szintén az átláthatóságot segíti, hogy a befektetési vállalkozásoknak jövőre az eddigieknél részletesebb adatokat kell közzétenniük a kereskedés előtti és utáni adatokról is.
Januártól bővül az MNB felügyelete alá tartozó, a befektetési szolgáltatásnyújtás körébe sorolandó pénzügyi eszközök száma is. Ilyenek például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei is. Úgy tűnik, már Magyarországon is van konkrét intézményi érdeklődés az ezekkel való kereskedésre – tette hozzá az ügyvezető igazgató. Már megszerezte az MNB alapítási engedélyét a HUDEX Energiatőzsde Zrt., amely 2018-tól derivatív energia- és földgáztőzsdét kíván működtetni itthon.
Az új szabályok valóban óriási változást jelentenek a befektetési piacon – összegezte Szeniczey. Az MNB ezért a piaci szereplők felkészülésének irányait, készültségi fokát és működési kockázatait felmérve célirányos válaszokkal, szakmai konzultációkkal, iránymutatásokkal segíti az új szabályozási rezsimre való felkészülést. A jegybank a honlapján található kérdések-válaszok gyűjteményével témakörönként segíti válaszaival a befektetőket és a piaci szereplőket az átállásban és így a jogkövető magatartás kialakításában. A szolgáltatóknak viszont azzal is számolniuk kell, hogy az MNB jövő év elejétől határozottan élni fog a MiFID II rezsim adta új felügyelési lehetőségekkel – húzta alá a jegybanki vezető.
