Az Alkotmánybíróság tanácsa október 10-én jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítása iránti bírói kezdeményezés alapján megállapította, hogy az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 2016. december 31. napjáig hatályos 44. § (5) bekezdés i) pontja alaptörvény-ellenes volt, és az folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható.
A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügy felperese a Zala Megyei Építész Kamara volt tagja, aki energetikai tanúsítói jogosultsággal rendelkezett. Egy felülellenőrzés során a felperes által készített 4 energetikai tanúsítvány kapcsán 2 kategóriányi eltérést állapítottak meg, ezért törölték a felperest a kamarai névjegyzékből és megtiltották az energetikai tanúsítói jogosultságának gyakorlását.
A határozat ellen a felperes fellebbezett a Magyar Építész Kamarához, többek között arra hivatkozással, hogy a szóban forgó energetikai tanúsítványokat egy kollégája segítségével készítette. A Magyar Építész Kamara a megyei határozatot helybenhagyta, tekintettel arra, hogy a 2016. december 31. napjáig hatályos jogszabályok nem biztosítottak eltérési lehetőséget. A felperes a jogerős határozat bírósági felülvizsgálatát kérte.
Az indítványozó bíró szerint túlzó az a jogkövetkezmény, amely huzamos időre kizárja a foglalkozás gyakorlásának lehetőségét valamely – bár kétségtelenül súlyos – szakmai hiba elkövetése esetén, fokozatosság alkalmazása nélkül.
A bírói kezdeményezést az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta. 2017. január 1. napját követően a kamarai névjegyzékből való törlés csak az ismételten súlyos szakmai hibát elkövető és korábban figyelmeztetésben részesült tanúsítványkészítőket sújtja. A 2016. december 31. napjáig hatályos szankciórendszer azon eleme, mely a névjegyzékből történő automatikus törléssel három évre eltiltja az energetikai tanúsító tevékenység folytatásától a tanúsítót, a munkához és foglalkozás szabad megválasztásához való jog aránytalan korlátozásának tekinthető, így alaptörvény-ellenes.