Az Állami Számvevőszék elvégezte a 2016-os központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzését, és elemzést készített az előző év költségvetési folyamatainak makrogazdasági összefüggéseiről. „Az ellenőrzés megállapította, hogy a tavalyi költségvetés végrehajtása szabályszerű volt, a hiány és az államadósság alakulása a jogszabályi előírásoknak és az uniós feltételeknek megfelelt, a zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak” – mondta a jelentést bemutató sajtótájékoztatón Domokos László. Az Állami Számvevőszék elnöke rámutatott: a makrogazdasági folyamatok igazolják, hogy működik a fenntartható kifehérítés modellje, melynek eddigi eredményeire támaszkodva idén további tere nyílhat az adóbeszedési hatékonyság növelésének és ezzel párhuzamosan a munkát terhelő adók csökkentésének.
Domokos László a sajtótájékoztató kezdetén kiemelte: az ÁSZ törvényi kötelezettségének eleget téve, minden évben ellenőrzi az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, és – az országgyűlési képviselők és a szakmai közvélemény igényeinek megfelelve – ezt immár negyedik éve egy makrogazdasági elemzéssel is kiegészíti. Ennek megállapításait összegezve az Állami Számvevőszék elnöke rámutatott: A gazdasági válság megszűnését követően a magyar gazdaság növekedési pályára állt, és növekedés jellemezte 2016-ban is. A GDP növekedésének mértéke a 2015-ös 3,4%-hoz képest 2016-ban 2,2% volt. Ez a bővülési ütem nagyságrendileg megfelelt az Európai Unióban tapasztalható átlagos gazdasági teljesítménynek.
Az elemzés alátámasztotta, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikai lépéseinek és kedvező makrogazdasági folyamatainak köszönhetően a magyar gazdaság egyre inkább a versenyképesség javítására helyezheti a hangsúlyt. „Véget ért a „hadi gazdálkodás” időszaka. Ma már nem az a kérdés, hol húzhatjuk szorosabbra a nadrágszíjat, hanem az: hogyan osszuk el a többletet, milyen beruházások indításával ösztönözhetjük leginkább a további növekedést” – fogalmazott Domokos László. A javuló versenyképességi tendenciák ellenére, Magyarországon továbbra is magasak a munkát terhelő adók – így ezen a téren még nyílhat tere a fejlődésnek.
Az Állami Számvevőszék szorgalmazza a fenntartható kifehérítés modelljének kiterjesztését, és támogatja az adóterhek mérséklését – melyre az adóbeszedés hatékonyságának növelése egyre nagyobb lehetőséget teremt. Az ÁSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy 2016-ban az előző évi 48,2%-hoz képest 3,4%-kal csökkent az állami elvonások mértékét jelző úgynevezett centralizációs arány. „Ez a mutató korábban éveken keresztül emelkedett, tavaly azonban bekövetkezett a trendforduló, és ennek hatására oldódásnak indult a gazdaság egyik legfontosabb strukturális problémája” – mondta Domokos László. Hozzátette: a centralizációs arány csökkenésében megjelenik az uniós források kisebb mértékű felhasználása is, de a legfontosabb tényezőt az adópolitikai intézkedések jelentik. Véleménye szerint a forgalmi adó további mérséklése nem járható út, hiszen ez akár százmilliárdos lyukat is üthet a költségvetésbe – ráadásul a tapasztalatok szerint a fogyasztói árakban sem jelentkezik a hatása –, ugyanakkor a munkajövedelem terhelésének csökkentése komoly versenyképességi eredményekkel járna.
Az ÁSZ elnöke kitért arra is, hogy az elemzés szerint 2016-ban folytatódott az államadósság nominális értelemben vett növekedése, ám a gazdaság töretlen bővülésének köszönhetően, a GDP-hez mért eladósodottsági mutató 0,4%-kal 72,3%-ra csökkent, és az uniós módszertan szerint mért ráta is 0,8%-kal 73,9%-ra esett vissza. Ezek alapján Domokos László kijelentette: A kormányzati szektor GDP-arányos adósságának változása a 2016. évben egyaránt megfelelt a hazai és az uniós adósság-szabályoknak. Az adósság szerkezetével kapcsolatban figyelemre méltó változás volt, hogy 2016-ban jelentősen emelkedett a forinteszközök aránya – elsősorban a lakossági tulajdonú államkötvények és rövid lejáratú megtakarítások súlyának növekedése miatt.
Az elemzés szerint a nemzetgazdasági beruházások értéke valamelyest visszaesett, ám ez főként az uniós források ciklikusságának köszönhető, hiszen az előző évi forráslekötési csúcs után törvényszerűen csökken a beruházási intenzitás. Domokos László felhívta a figyelmet arra is, hogy tavaly mindhárom nemzetközileg elismert, nagy hitelminősítő befektetésre ajánlott kategóriába sorolta a magyar gazdaságot, s véleménye szerint ez a pozitív tendencia folytatódott az idei évben is.
A 2016-os zárszámadás ellenőrzése kapcsán Makkai Mária felügyeleti vezető elmondta: költségvetés végrehajtása megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A zárszámadási törvényjavaslatban a központi alrendszer részét képező központi költségvetés, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok bevétel- és kiadás-teljesítési adatai megbízhatóak. A törvényjavaslat valósághűen mutatja be a költségvetés végrehajtására vonatkozó pénzügyi adatokat, információkat.
Az államháztartás központi alrendszere 2016. évi bevételei 18 229,9 milliárd Ft-ra, kiadásai 19 054,9 milliárd Ft-ra teljesültek, így a pénzforgalmi hiány 825 milliárd Ft volt – ami a GDP 2,3%-ának felel meg. Az államháztartás központi alrendszere 2016. évi törvényi előirányzatainak teljesítése, a hiány és államadósság alakulása megfelelt az Alaptörvény és a vonatkozó törvények előírásainak, valamint az uniós feltételeknek. A kormányzati szektor uniós módszertan szerinti adóssága 2016 végén a GDP 73,9%-a volt a 2015. évi 74,7%-hoz képest. Az uniós kritériumok szerinti adósságcsökkentési követelményt Magyarország teljesítette – jelentette ki a felügyeleti vezető.
Az ellenőrzés szabályszerűségi hibákat tárt fel az ellenőrzött szervezetek mintegy harmadánál, amelyek szabályozási hiányosságokhoz, a gazdálkodási jogkörök nem szabályszerű gyakorlásához kapcsolódtak. A szabálytalanságok megszüntetésére az ÁSZ levélben szólította fel az érintetteket. Az ÁSZ megállapította, hogy az egy évvel ezelőtt, a 2015-ös költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során megfogalmazott figyelemfelhívó levelekben foglalt hiányosságok döntő többségét a címzettek kijavították.
