Fellebbezést nyújtott be a holland kormány a legfelsőbb bírósághoz, hogy helyezze hatályon kívül azon korábbi ítéletet, miszerint részben Hágát is felelősség terheli mintegy háromszáz boszniai muzulmán haláláért, akiket az 1995-ös srebrenicai mészárlás során gyilkoltak meg.
A hágai fellebbviteli bíróság júniusban megerősítette az ügyben eljáró törvényszék 2014-es ítéletét, megállapítva, hogy a holland ENSZ-békefenntartóknak nem lett volna szabad átadniuk a bázisukon menedéket kereső boszniai férfiakat és fiatalokat a tömeggyilkosságot elkövető szerb erőknek, mivel tudatában lehettek a veszélynek, hogy meg fogják őket ölni.
“Nem osztjuk a bíró véleményét, hogy a holland békefenntartók törvénytelenül jártak volna el, és nem értjük, hogyan jutott a bíróság erre a döntésre” – közölte a védelmi minisztérium egyik szóvivője szerdán.
A helyi sajtó jelentései kiemelték, hogy a legfelsőbb bíróság csak akkor helyezheti hatályon kívül a fellebbviteli bíróság döntését, ha tartalmi vagy eljárásjogi szempontból hibásnak találja azt.
A Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környékbeli muszlim lakosság itt keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, a mindössze kézifegyverekkel felszerelt holland békefenntartók pedig gyakorlatilag semmilyen ellenállást nem tanúsítottak. Srebrenica elfoglalását követően a szerb csapatok néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháborút követő időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.
