Szabályosabb és eredményesebb az európai uniós pénzek felhasználása Magyarországon, mint a korábbi, 2007-2013 közötti támogatási időszakban volt – ezt közölte az Állami Számvevőszék az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának (CONT) Magyarországon tartózkodó delegációjával, 2017. szeptember 20-án. Az eszmecserén az ÁSZ – Domokos László elnök és Holman Magdolna tervezési igazgató vezetésével – részletes tájékoztatást adott az európai uniós források felhasználását, valamint a pénzek elosztásában közreműködő intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzésekről és elemzésekről. A találkozón szó esett a magyar EU-tagság pénzügyi mérlegének elemzési tapasztalatairól, a 4-es metró beruházással kapcsolatos – az ÁSZ által már 2010-ben feltárt – szabálytalanságokról, valamint több, a bizottság által vizsgált témakörről is.
A számvevőszéki ellenőrzések végső célja a hibák megelőzésének előmozdítása, a közpénzügyek jó irányba való terelése, a pozitív változások elindítása és fenntartása. Az ÁSZ nem hatóság, az ellenőrzési megállapításokkal összefüggésben nem rendelkezik sem nyomozati jogkörrel, sem közvetlen szankcionálási lehetőséggel – hangsúlyozta Domokos László a találkozón. Az ÁSZ elnöke rámutatott: az új Alaptörvény megalkotása, a közpénzügyek alkotmányos szintre helyezése, valamint a következmények nélküli ellenőrzések időszakát végleg lezáró új számvevőszéki törvény 2011. július 1-jei hatályba lépése új korszakot nyitott a közpénzek – benne az európai uniós források – felhasználásában és ellenőrzésében Magyarországon.
Az ÁSZ elnöke bevezetőjében rámutatott: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 285. cikke kimondja, hogy az uniós források pénzügyi ellenőrzését az Európai Számvevőszék végzi. Az Állami Számvevőszék stratégiai célja, hogy a megbízható pénzügyi menedzsment érvényesítése érdekében az uniós és egyéb nemzetközi források, kötelezettségek vizsgálatában erősítse tanácsadó szerepét, kiemelt figyelmet fordítva az EU Bizottság és az Európai Számvevőszék hazánkat érintő ellenőrzési tevékenységében való együttműködésére, elkerülve ugyanakkor a párhuzamos ellenőrzéseket – mondta el az ÁSZ elnöke.
Domokos László bevezetőjében összefoglalta: a 2010 óta lezajlott számvevőszéki ellenőrzések arra világítottak rá, hogy az európai uniós források lekötésének hatékonysága fokozatosan javul, ugyanakkor a 2007-2013 közötti programozási időszakban a folyamatot még hátráltatta a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása. Stratégiai tervezés hiányában a támogatásra pályázók körében elsődleges szemponttá a források „elnyerése” vált. Mivel az uniós forrásokat nem befektetésként kezelték, így az nem tudta a kívánt mértékben ösztönözni a munkahelyteremtést és a gazdaság élénkítését – összegzett az ÁSZ elnöke. Hozzátette: különösen a 2007-2013-as programozási időszak első felében az elnyert támogatások nehezen és lassan jutottak el a kedvezményezettekhez, ami az eredményességet befolyásolta negatívan. Eközben az önkormányzati szektorban a pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése generált eladósodást. Az európai uniós forrásokat érintő számvevőszéki ellenőrzésekről és elemzésekről itt olvashat egy részletes összefoglaló cikket.
Domokos László hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a 2008-ban kirobbant, majd Magyarországot is súlyosan érintő gazdasági válság új helyzetet teremtett, ami sok esetben felülírta a korábban kitűzött fejlesztéspolitikai célokat. Továbbá – mivel Magyarország 2004-ben lett az Európai Unió tagja, és a 2007-2013 közötti időszak volt az első teljes támogatási ciklusa – sok esetben több mint 60 éves – ahogy fogalmazott – „világháborús sebeket” kellett helyreállítani az uniós forrásokból.
Mindezzel együtt az ÁSZ elnöke kijelentette: Magyarország – többek között az ÁSZ szisztematikus ellenőrzéseinek is köszönhetően – tanult a korábbi tapasztalatokból. A Kormány 2014-től átalakította, hatékonyabbá tette az európai uniós források felhasználását koordináló intézményrendszert, illetve jogszabályi környezetet, ami egyrészt felgyorsította a források lekötését és kifizetését, másrészt csökkentette a kockázatokat. Ennek köszönhetően ma szabályosabb és eredményesebb az európai uniós pénzek felhasználása Magyarországon, mint a korábbi 2007-2013 közötti támogatási időszakban volt – szögezte le az elnök.
Elemzés a magyar EU-tagság pénzügyi mérlegéről
Az ellenőrzési és elemzési tapasztalatokról szólva Holman Magdolna tervezési vezető prezentációjában elmondta: az Állami Számvevőszék 2015. szeptember elején közzétett tanulmányában átfogóan bemutatta a Magyarország részére különböző jogcímeken és céllal juttatott uniós források és az uniós tagsággal járó befizetések pénzügyi egyenlegét és gazdasági hatását. Az elemzés rávilágított, hogy Magyarország számára az európai uniós tagság nettó pénzügyi mérlege egyértelműen előnyösen alakult, és ez a tagság első évei után tovább erősödött. Az ÁSZ elemzése arra is rámutatott, hogy az európai uniós támogatások nagysága 2013-ig nem bizonyult elégségesnek a növekedési pálya felgyorsításához. Mindezek a felvetések, következtetések alátámasztották a hazai támogatási intézményrendszer 2013 utáni átalakításának indokoltságát, valamint azt, hogy a rendelkezésre álló források felhasználása során kiemelten kell kezelni a fenntartható növekedést támogató gazdaságfejlesztést.
Fókuszban a 4-es metró beruházás szabálytalanságai
A 4-es metró beruházásra kitérve Holman Magdolna emlékeztetett: az Állami Számvevőszék 2010. október 1-jén hozta nyilvánosságra a 4-es metró beruházási folyamatának ellenőrzéséről készített jelentését, melyben részletesen bemutatta a beruházás során jelentkezett műszaki és szerződéses szabálytalanságokat és problémákat. Az ÁSZ a jelentésében azt is feltárta, hogy a metrókocsi-beszerzések szerződései hátrányos feltételeket tartalmaznak a BKV Zrt. számára. Az Állami Számvevőszék megállapításaival szinte teljes mértékben összhangban van az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése, amit a Kormány 2017. február 3-án hozott nyilvánosságra. Az OLAF jelentése alátámasztotta az ÁSZ hét évvel ezelőtti megállapításait – húzta alá a tervezési vezető a találkozón.
A 4-es metró beruházásának súlyos problémái is ráirányították a figyelmet arra – a nemzetközi és a hazai ellenőrzési jelentések által megállapított – helyzetre, miszerint a közpénzből megvalósuló jelentős beruházások esetében számottevőek az integritási kockázatok, amelyek bekövetkezése esetén a közérdek súlyosan sérülhet. Az Állami Számvevőszék uniós támogatás felhasználásával fejlesztette ki és hajtotta kétszer végre a korrupciós kockázatok feltérképezésére és az integritási kontroll kiépítésére vonatkozó, a teljes költségvetési szférára kiterjedő integritás felmérését, amelyet saját erőforrásaiból eddig ötször megismételt. Az ÁSZ felmérései azt mutatják, hogy a magyar közszféra intézményei évről-évre egyre elkötelezettebbek az integritási szemlélet érvényesítése terén – jelezte az ÁSZ tervezési vezetője. Hozzátette: A 2017-ben jelenleg zajló felmérés során nagy figyelmet szentelünk az uniós források felhasználásával kapcsolatos kockázatoknak is. Jelezte: 2016-tól az ÁSZ az ellenőrzéseibe is beépítette az integritás állapotának értékelését.
Az ÁSZ a bizottságnak átadott Tájékoztatóban foglalta össze a tapasztalatait
A számvevőszéki ellenőrzések és a 2007-2013 közötti EU költségvetési időszakra vonatkozó összefoglaló elemzés tapasztalataira támaszkodva az ÁSZ kidolgozta a honlapján elérhető „EU önteszteket”, amelyek az európai uniós támogatásokhoz kapcsolódó projektek indításához, elszámolásához és a kapcsolódó fenntartási kötelezettségek teljesítéséhez nyújtanak támogatást az érintett költségvetési szervezetek, valamint gazdasági társaságok számára – ismertette Holman Magdolna.
A találkozón az Állami Számvevőszék számos további témáról is tájékoztatást adott. Így szó esett az M6/M60 autópálya beruházás és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) ellenőrzési tapasztalatairól, és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gazdálkodásának ellenőrzéséről is. Az EU2020 Stratégiához kapcsolódva az ÁSZ képviselői tájékoztatás adtak a kutatásfejlesztési források magyarországi felhasználásának 2017 májusában publikált elemzéséről, valamint a foglalkoztatással és a fenntartható fejlődéssel összefüggő ellenőrzésekről. A találkozón az ÁSZ írásos összefoglaló tájékoztatót adott át az európai parlamenti delegáció tagjainak, akik számos kérdést tettek fel az ÁSZ ellenőrzési tevékenységével kapcsolatban.
