Az Európai Unió kész felgyorsítani az Egyesült Királyság kiválásának feltételeiről szóló tárgyalásokat, az idő ugyanis fogytán van, és ez komoly aggodalomra ad okot – jelentette ki Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója Brüsszelben.
Sajtótájékoztatóján Barnier aggasztónak nevezte az ír-északír határellenőrzésről szóló brit állásfoglalást, és ezzel párhuzamosan bemutatta az EU irányadó elveit az ügyre vonatkozóan, amely a jelenlegi egyeztetések egyik központi kérdése.
“Célunk, hogy az Ír-szigetre a lehető legkisebb hatással legyen az Egyesült Királyság kilépése” – közölte, hozzátéve, hogy mivel a távozás a britek döntése volt, a felelősség is a szigetországé, hogy megoldást találjon a kihívások megoldására.
“Az Egyesült Királyság azt akarja, hogy az EU függessze fel az uniós jog, a belső piaci szabályok és a vámuniós rendelkezések alkalmazását az új külső határon” – fogalmazott a volt francia miniszter.
“London a jövőbeli EU-brit vámügyi kapcsolatok egyfajta tesztjeként akarja használni Írországot, de ez nem fog megtörténni” – tette hozzá.
Barnier hangsúlyozta: “egyedi” megoldást kell találni a kérdésre, ami mindkét oldaltól rugalmasságot követel.
A csütörtökön közzétett uniós irányelvek egyik legfontosabb pontja, hogy a Brexit után is garantálni kell az 1998-as nagypénteki megállapodást, amely lezárta az Észak-Írországban évtizedeken át tartó, több ezer ember életét követelő véres konfliktust, illetve fenn kell tartani az úgynevezett közös utazási területet Írország és az Egyesült Királyság között.
A Brexit után bennmaradó tagállamok vezetői októberben döntenek majd arról, megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések a kilépéssel kapcsolatos legfőbb kérdésekről ahhoz, hogy megkezdődhessenek a kereskedelmi tárgyalások. Sajtóhírek szerint azonban Brüsszelben egyre többen kételkednek benne, hogy októberben tovább tudnak lépni.
Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke a Politico hírportálnak adott interjújában úgy vélekedett, hogy októberről inkább decemberre kellene halasztani a “huszonhetek” döntését, igaz, így legkorábban jövőre lehetne megkezdeni az egyeztetést a jövőbeli kapcsolatokról. Kiemelte: eddig csak “nagyon homályos” javaslatokat kaptak a britektől, és így nem lehet lezárni a tárgyalások első szakaszát.
Tajani csütörtökön megbeszélést folytatott az EP frakcióvezetőivel, az uniós parlament sajtószolgálata pedig közölte: a képviselőcsoportok vezetőinek többsége egyetértett benne, hogy a homályos brit álláspont mellett egyelőre valószínűtlen az októberi továbblépés.
A parlament októberben határozatot fogad majd el arról, hogy a képviselők szerint elegendő mértékű-e az előrelépés a második tárgyalási szakasz megkezdéséhez.
A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében az uniós tagság a kilépési szerződés hatályba lépésével, vagy annak hiányában a távozási szándék (2017. március 29-i) bejelentése után két évvel szűnik meg, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók.
