Egyszerűsítené az Európai Bizottság az uniós nemzetközi kereskedelmi szerződések ratifikálását, a testület készülő javaslata értelmében a jövőbeli egyezményeknek nem kellene keresztülmenniük mind a közel negyven illetékes nemzeti és regionális parlamenten – írta a Politico brüsszeli hírportál.
A cikk szerint a bizottság fel akarja gyorsítani a kereskedelmi megállapodások elfogadását, valamint el akarja kerülni, hogy ismét olyan helyzet álljon elő, mint a Kanadával kötött szabadkereskedelmi szerződés ratifikálásakor, hogy a folyamat kis híján meghiúsult a 3,5 milliós belgiumi Vallónia tartomány ellenállása miatt.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke várhatóan erről is beszélni fog szeptember 13-i évértékelőjében, a brüsszeli testület pedig néhány nappal ezután nyújtja majd be a vonatkozó javaslatait, amelyeket azonban még az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak is el kell fogadnia.
Az új modell értelmében két részre bontanák az egyezményeket, a kereskedelmi szerződések rendelkezéseinek túlnyomó többsége ugyanis az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ily módon ezeket csak a tagállamokat tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek kellene jóváhagynia. A tagállami parlamentek jóváhagyására csak azoknál a rendelkezéseknél lenne szükség, amelyek a külföldi beruházásokra, illetve a befektetők és az államok közötti vitarendezésre vonatkoznak, ezeket pedig egyszerűen kivágnák a megállapodásokból, és más módon fogadnák el őket.
Ezt az elvet az Európai Bíróság mondta ki májusi precedensértékű ítéletében az Európai Unió és Szingapúr közötti szabadkereskedelmi egyezmény ügyében.
A Politico arról számolt be, hogy Juncker a szabadkereskedelmi tárgyalások mielőbbi megindítását is kezdeményezni fogja Ausztráliával és Új-Zélanddal.
Szakértők szerint ha sikerül így kiküszöbölni a nehézkes ratifikációs folyamatot, amely a “legnagyobb gyengesége az EU kereskedelempolitikájának”, akkor a Brexit után esetleg életbe lépő kereskedelmi megállapodást is lényegesen könnyebb lesz tető alá hozni az Európai Unió és az Egyesült Királyság között.
“A közhiedelemmel ellentétben ez nem azt jelenti, hogy a nemzeti parlamentek elveszítik a beleszólásukat” – mondta Marco Bronckers, a Leideni Egyetem professzora a híroldalnak, hozzátéve, hogy a tagállami kormányok így is kikérhetnék a parlament véleményét az uniós szintű ratifikálás előtt.
