Varsó kétségbe vonja a vele szemben elindított uniós jogállamisági mechanizmus jogszerűségét, az eljárás keretében bírált lengyel igazságügyi reformot pedig az európai elveknek megfelelőnek tartja – derül ki a külügyminisztérium honlapján közzétett nyilatkozatból.
Az Európai Bizottság (EB) a 2016 elején Lengyelországgal szemben elindított jogállamisági mechanizmust július végén második szakaszba léptette. Ez alkalomból Varsónak ajánlásokat küldtek, mindenekelőtt a folyamatban lévő igazságügyi reformra vonatkozóan. Erre Lengyelország a mechanizmus szabályainak megfelelően a hétfőn elküldött álláspontban reagált.
A külügyi nyilatkozat szerint Lengyelország “kimerítő magyarázatokat” nyújtott az EB-nek, “azt remélve, hogy a továbbiakban a párbeszédet tárgyilagosan, politikai vonatkozásoktól mentesen folytatják”. Varsó ezzel arra utalt, hogy az utóbbi hetekben levelezést folytatott az EB-vel, amelynek során egyes brüsszeli kifogások konkrét jogi alapja felől tudakozódott. Az EB által adott magyarázatokat Varsó túl általánosnak, az eljárás egészét pedig ennek nyomán politikai hátterűnek minősítette.
A lengyel bírósági reformot célzó lépések “összhangban vannak az európai elvekkel, és megfelelnek az évek óta növekedő társadalmi elvárásoknak” – ismerteti a külügyi nyilatkozat a brüsszeli testületnek továbbított levél tartalmát.
Nem felel meg a jogállamisági mechanizmus szabályainak, hogy az EB a még le nem zárt lengyelországi törvényhozói folyamatot értékeli – véli a lengyel külügyi tárca, rámutatva: az EB által bírált négy bírósági törvény közül kettőt Andrzej Duda lengyel államfő júliusban megvétózott, tehát még nem léptek hatályba.
A lengyel állásfoglalás szerint a Brüsszel által megfogalmazott ajánlások elemzése megerősítette Varsó korábbi, magát a jogállamisági mechanizmust illető elvi fenntartásait. A lengyel közszolgálati hírtelevízió (TVPInfo) brüsszeli tudósítója szerint a tárca azzal érvel, hogy az igazságügy megszervezése a tagállamok hatáskörébe tartozik.
A TVPInfo úgy tudja, a 12 oldalnyi lengyel válaszban a más uniós tagállamokban, többek között Spanyolországban, Dániában vagy Észtországban alkalmazott megoldásokat nevezik a lengyel bírósági reform mintájának. Ismertetik a lengyel igazságügyi reform céljait, köztük a bíróságok nagyobb hatékonyságát, az évekig húzódó perek lerövidítését emelik ki.
Az EB összesen négy lengyel bírósági törvényt kifogásol. Közülük az egyik, már hatályba lépett jogszabály miatt július végén kötelezettségszegési eljárást indított el. Korábban jelezte: amennyiben a lengyel elnök által megvétózott két törvény mégis hatályba lépne, kész elindítani az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást is, amely végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat. Ez a végkifejlet azonban több megfigyelő szerint nem valószínű, mivel az összes többi tagállam egyhangú támogatására lenne hozzá szükség.
