Visszavonhatja a megadott fúziós engedélyt és az éves árbevétel egy százalékának megfelelő bírságot is kiszabhat a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amennyiben az érintett felek megtévesztő vagy hiányos dokumentációt nyújtanak be a hivatal részére a fúziós bejelentésnél. Az EY jogi csapata arra hívja fel a vállalatok figyelmét, hogy a közelmúltban kiszabott bírságok azt mutatják, hogy mind nemzetközi, mind hazai szinten szigorodott a versenyhatóságok joggyakorlata.
Az utóbbi félév tapasztalatai alapján mind a magyarországi, mind az európai hatóságok szigorúbban ellenőrzik az engedélyköteles vállalati fúziók kapcsán benyújtott dokumentáció pontosságát, teljességét és több államban történő bejelentés esetén egységességét, akár az engedélyek kiadása és a fúzió végrehajtása után is. A megváltozott joggyakorlatot jól mutatja, hogy amíg 2016-ban a GVH, a mintegy 60 engedélyköteles vállalati összefonódás közül egyetlen esetben sem szankcionált, addig idén már két jelentősebb ügyben, összesen 82 millió forintnyi eljárási bírságot szabott ki a Versenytanács.
Ennek oka mindkét esetben – az FHB csoporthoz tartozó Diófa Alapkezelőnek az Euro-Mall feletti irányításszerzése, valamint az Infineon csoportnak az amerikai Cree Wolfspeed üzletágának felvásárlása esetében is – az engedély megadása szempontjából lényeges tények félrevezető közlése volt.
Füredi Orsolya, a Vámosi-Nagy Ernst&Young Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy a versenyfelügyeleti eljárásokban szolgáltatott adatok pontosságának és teljességének jelentősége egyre inkább felértékelődik:
„A hazai piacon jellemzően éves szinten 60-65 olyan vállalati összefonódás van, amelyhez szükséges a GVH engedélye, illetve a GVH-hoz történő bejelentés. Ilyenkor a hivatalnak mindössze nyolc nap áll rendelkezésére, hogy döntsön a tranzakció jóváhagyásáról vagy az eljárásindításról. A GVH és az Európai Bizottság ugyanakkor később, utólagosan is vizsgálhatja, hogy a bejelentéshez beadott dokumentáció pontos és hiánytalan volt-e. Félrevezető adatszolgáltatás miatt a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 1%-át elérő eljárási bírság kiszabására is jogosultak a versenyhatóságok. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy a következő időszakban egyre inkább felértékelődhet a versenyjogra specializálódott szakemberek tudása, akiket érdemes már a tranzakciós folyamat elején bevonni.”
A magyar hatóságokhoz hasonlóan az Európai Bizottság is szigorúbban vizsgálja a vállalati összefonódásokat. A közelmúltban három, már engedélyezett vállalati összefonódás kapcsán indított utólagos vizsgálatot az eljárásban a felek által benyújtott információk megfelelőségével kapcsolatban.
A három eljárásban közös vonás, hogy a felek megtévesztő módon szolgáltattak információkat az összefonódásokat engedélyező Európai Bizottság részére.
A legjelentősebb, 110 millió eurós eljárási bírságot a Bizottság 2017 májusában szabta ki a 2014 októberében engedélyezett Facebook/Whatsapp összefonódás kapcsán. A Bizottság az utólag indított eljárásban megállapította, hogy a vállalat a felvásárlás bejelentése során megtévesztő módon szolgáltatott információt arról, hogy a Facebook profilokat össze lehet-e kapcsolni a Whatsapp felhasználók telefonszámaival. További két ügyben, a Merck csoport Sigma-Aldrich feletti irányításszerzése és a GE LM Wind feletti irányításszerzése kapcsán is előzetes állásfoglalást adtak ki a bírság kiszabásáról.
Az EY tapasztalatai szerint a versenyhatóságok a fúziós bejelentések vizsgálatánál folyamatosan erősítik együttműködésüket, ezért nélkülözhetetlen, hogy a benyújtott dokumentáció pontos, teljes és – több tagállamot érintő tranzakciók esetén – konzisztens legyen, különben, amint azt a hazai és nemzetközi példák is igazolják, a jelentős bírság mellett, akár a tranzakciós engedélyt is kockáztatják.