Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a Kúriának azt a jogegységi határozatát, amely a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális cselekmények büntetési tételeiről szól.
Az Ab a jövőre nézve megsemmisítette a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények egyes büntetési tételeivel kapcsolatos kúriai jogegységi határozatot, mert álláspontja szerint az nem értelmezte, hanem módosította a büntető törvénykönyvet (Btk.). Az Ab a határozatot szerdán hozta nyilvánosságra a honlapján.
A Btk. 12 év alatti sérelmére elkövetett szexuális cselekmény esetén – ha az elkövető a sértett hozzátartozója vagy a sértett a nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll – a szankcióban különbséget tesz aszerint, hogy a cselekményt kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követték el. Az előbbi esetben a büntetés 5-től 15 évig, beleegyezés esetén 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés.
A Kúria tavaly novemberi jogegységi határozata szerint azonban attól függetlenül, hogy kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követte el a cselekményt a vádlott, 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ilyen konkrét ügyekben eljáró bírák fordultak az Ab-hoz azzal, hogy véleményük szerint alaptörvény-ellenes a jogegységi határozat.
Az Ab szerint a bírói indítványok megalapozottak.
Kimondta: nincs a Btk.-nak olyan olvasata, amely a jogegységi határozatban foglaltakat alátámasztaná. Ha a fenti bűncselekményt a sértett beleegyezésével követik el, a büntetés a jelenleg hatályos Btk. szerint legfeljebb 10 évig terjedő szabadságvesztés lehet – szögezte le.
Az Ab rámutatott: a bírói jogértelmezés korlátja a törvény. Az alaptörvény értelmében a Kúria a bíróságok jogalkalmazásának egységét biztosítja, a bírói hatalom azonban ilyenkor sem veheti át a jogalkotás funkcióját.
Az Ab az indokolásban ugyanakkor kitért arra is: ha a törvényalkotó a Btk. felülvizsgálatát indokoltnak tartja, nincs akadálya, hogy a Kúria által választott megoldást alkalmazza, csak ehhez parlamenti döntés szükséges.
Az Ab a vizsgált jogegységi döntést ez év október 31-ei hatállyal semmisítette meg, hogy a Kúriának legyen ideje a szükséges intézkedések megtételére, az Országgyűlésnek pedig arra, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális cselekményt külön törvényi tényállásban szabályozza. A megsemmisítés időpontjáig a bíróságoknak alkalmazniuk kell a jogegységi határozatot.
A határozathoz a 15 tagú testületből 6 alkotmánybíró – Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László, Stumpf István, Szabó Marcel és Szalay Péter – csatolt különvéleményt.
