A német szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) megszerezte a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda Panama-iratok néven is ismert kiszivárogtatott adatbázisát, amely több mint 200 ezer offshore cégről tartalmaz információkat. Német sajtóértesülések szerint fizettek az iratokért.
A BKA és a Hessen tartományi igazságügyi minisztérium közös közleménye szerint a 2,6 terabájt nagyságú adatbázist kiértékelik, és utánajárnak az iratokból kibontakozó mindazon ügyeknek, amelyek a büntető-, vagy adójogi visszaélésre utalnak.
A BKA – a legszélesebb nyomozati jogkörrel rendelkező német rendőrségi szerv – létrehozott egy külön ügyosztályt az adatok elemzésére, amely több hónapig tart és a frankfurti ügyészséggel, valamint a hesseni adóhatóság frankfurti igazgatóságával közösen zajlik – áll a közleményben, amely szerint a határokon átnyúló ügyek feltárásában szorosan együttműködnek az illetékes külföldi szervekkel.
A közleményben nem szerepel, hogy miként jutottak hozzá az adatbázishoz.
A Bild című lap kedden a hírportálján azt írta, hogy a Panama-iratokat megvásárolták, ötmillió eurót (1,55 milliárd forint) fizettek értük.
A Süddeutsche Zeitung (SZ) című lap és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportjának berlini kormányzati forrásai megerősítették a Bild értesülését.
A munkacsoport beszámolója szerint a BKA és a két hesseni partnerszervezet képviselői június végén Panamavárosban megbeszélést folytattak a panamai hatóságok képviselőivel az együttműködés lehetőségeiről. Előzőleg, még áprilisban Kenia Porcell panamai főügyész Hágában 15 európai ország – köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – képviselőivel tárgyalt a Panama-iratokról.
Azonban egyelőre nem világos, hogy a BKA és a hesseni kormány kitől vagy kiktől vásárolta meg az adatbázist – írta az SZ, az NDR és a WDR közös munkacsoportja.
Felidézték, hogy a 2016 áprilisában kirobbantott Offshore-botrány alapját jelentő Panama-iratokat a sajtónak szivárogtatták ki, elsőként éppen az SZ-nek, és feldolgozásukat az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának (ICIJ) keretében kezdték meg, amely többször leszögezte, hogy az újságírói függetlenség védelme érdekében az információkat nem osztja meg állami szervekkel.
Az iratokat kiszivárogtató forrás 2016 májusában kiáltványt jelentetett meg, amelyben jelezte, hogy hajlandó együttműködni hatóságokkal.
A John Doe álnevet használó forrás – akiről semmit sem tudni, így azt sem, hogy egy vagy több személyről, vagy egy szervezetről van-e szó – az SZ-ben megjelentetett írásában kiemelte: az offshore cégkonstrukciót ugyan gyakran az adókerüléssel hozzák kapcsolatba, de a Mossack Fonseca anyagai azt mutatják, hogy ennél sokkal súlyosabb bűncselekmények elkövetésére is használják.
Hozzátette, hogy azért szivárogtatta ki a dokumentumokat, mert felelősségre kell vonni az iroda alapítóit, munkatársait és ügyfeleit a bűncselekményekért. Eddig a Mossack Fonseca “piszkos ügyeinek csak egy töredéke vált ismertté, és még évekig, talán évtizedekig is eltarthat, mire mind nyilvánosságra kerül” – áll a kiáltványban.
Az iroda, az alapítók és a munkatársak évtizedeken keresztül tudatosan, világszerte és sorozatosan megkerültek vagy megszegtek jogszabályokat, de az általuk védett bűnözők érdekében befolyásukat arra is felhasználják, hogy “diktáljanak törvényeket”.
Ráadásul a Mossack Fonseca “csak egy lovacska a továbbra is forgó panamai offshore-körhintában” – hangsúlyozta.
A Panama-iratok vádemelések ezreit eredményezhetik, ha a hatóságok rendelkeznének a dokumentumokkal – emelte ki a forrás. Hozzátette, hogy az ICIJ és partnerei teljes joggal tagadják meg az iratok kiadását, “én azonban lehetőségeim keretei között hajlandó vagyok az együttműködésre a hatóságokkal”.
Ehhez viszont biztosítani kell a kiszivárogtatók védelmét – hangsúlyozta, felidézve többek között az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtő programjait leleplező Edward Snowden példáját, akit szerinte büntetés helyett “hősként kellene ünnepelni és kitüntetni”.
John Doe egyben felszólította az Európai Bizottságot, a brit törvényhozást, az Egyesült Államok törvényhozását és valamennyi országot, hogy haladéktalanul gondoskodjanak a kiszivárogtatók védelméről, és felszólította az EU-t, hogy gondoskodjon valamennyi tagállami cégnyilvántartás teljes átláthatóságáról. Kiemelte, hogy valamennyi vállalat esetében nyilvánosságra kell hozni a kedvezményezettek kilétét.
Az offshore gazdasági társasági forma önmagában nem törvényellenes, de alkalmas lehet adókerülésre, vagyon, jövedelem elrejtésére vagy tranzakciókban résztvevő személyek vagy szervezetek leplezésére. A Panama-iratok révén eddig világszerte nagyjából száz hatósági eljárás indult, és kiderült számos politikus érintettsége, köztük Sigmundur Gunnlaugsson volt izlandi kormányfőé, aki belebukott a botrányba.
