Az Állami Számvevőszék a vonatkozó, mindenkor hatályos törvényi előírások maradéktalan betartásával végezte el a 2010. évi és a 2014. évi országgyűlési választások kampánypénzeinek elszámolására vonatkozó ellenőrzéseit. Az ÁSZ jelentései nyilvánosak, elérhetők az ÁSZ honlapján. Ellenőrzései során az ÁSZ minden törvényi lehetőséget kihasznált, a jelentéseiben tett megállapításait továbbra is maradéktalanul fenntartja.
Az Állami Számvevőszék mindenkor a vonatkozó hatályos törvényi előírások szerint ellenőrzi a választási kampányokban felhasznált állami és más pénzeszközök elszámolását. Az 2010. évi országgyűlési választások kampánypénzeinek ellenőrzéséről szóló jelentését az ÁSZ 2011. május 24-én hozta nyilvánosságra, megállapításait pedig továbbra is maradéktalanul fenntartja.
A 2010-es országgyűlési választási kampányra vonatkozó, 2011 májusában publikált jelentésében a Számvevőszék arra is felhívta a figyelmet, hogy „az ÁSZ ellenőrzési hatásköre a hiányos jogszabályi háttér miatt korlátozott, ellenőrzési jogosultsága csak a jelölő szervezetek elszámolásainak ellenőrzésére terjed ki”. Az ÁSZ 2011-ben arra figyelmeztetett, hogy „a kampányráfordítások nyilvánosságát, a magánszektor támogató szerepének megismerését korlátozta az a jogszabályi hiányosság, miszerint a kampány célú reklámok, plakátok kiadóit nem terheli sem az Országos Választási Bizottság, sem a jelölőszervezet felé bejelentési kötelezettség, a finanszírozók, a megjelentetett példányszámok, a reklámanyagok mérete és értéke tekintetében. Mind a közvélemény, mind pedig az ellenőrzést végző ÁSZ számára is ismeretlenek maradnak az utcán és a médiában megjelent hirdetések finanszírozására vonatkozó információk, amennyiben azok nem jelennek meg a jelölőszervezet nyilvántartásában. Mindezek megerősítik a választási eljárásról szóló törvény módosításának szükségességét” – hívta fel a figyelmet 2011-es jelentésében az ÁSZ.
A 2014. évi országgyűlési választás a korábbiakhoz képest új lebonyolítási és finanszírozási rendszerben zajlott, ugyanis az Országgyűlés 2013-ban új törvényt alkotott a választási eljárásról. Az ÁSZ korábbi javaslatai alapján szigorították az elszámolás rendjét. Összességében az új szabályozások, a bevezetett ellenőrzési szintek és eszközök a korábbinál nagyobb mértékben támogatták, hogy az állampolgárok – egyebek mellett az ÁSZ ellenőrzésein keresztül is – objektív tájékoztatást kapjanak a választási kampányra fordított adóforintok felhasználásáról, illetve feltárhatóak legyenek a szabálytalanságok, törvénysértések. Az ÁSZ minden törvényi lehetőséget kihasznált ennek érdekében. Az ÁSZ bővülő ellenőrzési lehetőségeit az Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja (GRECO) Magyarországról szóló, 2015-ben nyilvánosságra hozott jelentése is alátámasztotta.
A 2013-tól hatályos választási eljárásra vonatkozó jogszabály magával hozott egy olyan újítást, amely támogatta az ÁSZ által 2011-ben is felvetett hiányosságok egy részének a kiküszöbölését. A médiatörvény rendelkezése alapján a sajtóterméknek minősülő, hatósági nyilvántartásban szereplő orgánumoknak – amennyiben politikai hirdetést kívánnak közölni – a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül el kellett juttatniuk hirdetési szolgáltatásaik árjegyzékét az ÁSZ részére, amelyet az nyilvántartásba vett és honlapján közzétett. Az országgyűlési választás szavazásának napját követő 15 napon belül a közzétett politikai hirdetésekről is tájékoztatást kellett adni, amelyet az ÁSZ a honlapján szintén közzétett. Az ÁSZ így ezen törvényi előírás kapcsán azt is értékelte, hogy a jelöltek és jelölő szervezetek által igénybe vett politikai hirdetések megegyeztek-e a sajtótermékek által megküldött árjegyzékben és tájékoztatóban szerepeltetett adatokkal. Ennek az újításnak – és az ÁSZ ellenőrzéseinek eredményeként – átláthatóbbá vált a médiapiac. A 2014-es országgyűlési választás kampánypénzeinek ellenőrzése során az ÁSZ feltárta, hogy a kampányidőszakban több olyan sajtótermék is közzé tett politikai hirdetést, amely nem szerepelt a Médiahatóság kötelező nyilvántartásában. Az ÁSZ több jelzéssel élt a hatóság felé, amivel hozzájárult a sajtótermékekkel kapcsolatos szabálytalanságok megszüntetéséhez. Az ÁSZ a közelmúltban felvetette a plakátpiac esetében is hasonló szabályozási környezet megalkotását és elfogadását, amelyet az Országgyűlés nem fogadott el.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az Állami Számvevőszék mint jogalkalmazó szerv mindenkor a hatályos jogszabályban biztosított keretek között végzi ellenőrzéseit, kiterjesztő jogértelmezésre nincs lehetősége, többletellenőrzési jogosítványokat nem alkalmazhat. Az Állami Számvevőszéknek a törvények által meghatározott ellenőrzési jogkörén kívül eső, vélelmezett és rejtett gazdasági cselekmények felderítésére, és megítélésére nincs jogszabályi felhatalmazása. Az ÁSZ nem rendelkezik hatósági eszközökkel, illetve nyomozati jogkörrel. A politikai pártok és a kampánypénzek esetében az ÁSZ a vonatkozó törvények által meghatározott, kizárólag bizonyítékokon alapuló ellenőrzést végezhet, ellenőrzési jogosultsága azokra a kampányráfordításokra terjed ki, amelyek az elszámolási határidőig megjelentek a jelölőszervezetek elszámolásaiban és nyilvántartásaiban.
