Bírálta a francia emberi jogi ombudsman pénteken az új terrorelhárítási törvénytervezetet, amely a rendkívüli állapot több intézkedését is átemelné az általános jogi szabályozásba. Jacques Toubon szerint a javaslat “kiegyensúlyozatlan a biztonság és a szabadság” között és “a nemzeti összetartozás szétesését” eredményezheti.
Gérard Collomb kormányülésen mutatta be a tervezet fő pontjait, amelynek az a célja, hogy a rendkívüli állapotot a várhatóan utolsó, hatodik hosszabbítás után november 1-én megszüntessék. A rendkívüli állapot a 2015. november 15-i 130 áldozatot követelő párizsi iszlamista merénysorozat óta van érvényben Franciaországban a fokozott terrorfenyegetettség miatt.
A bírói szakszervezetek és az emberi jogok szervezetek elsősorban a házi őrizetben tartás és a házkutatások új szabályozási terve ellen tiltakoznak, azok ugyanis álláspontjuk szerint sértik az egyéni szabadságjogokat.
Az ombudsman az RTL rádiónak adott interjúban úgy ítélte meg, hogy a tervezet “valóságos mérgezett pirula”, mert az intézkedések “a lakosságnak egy bizonyos kategóriáját érintik, olyan embereket, akik valamilyen módon a muzulmán valláshoz tartoznak”.
A rendkívüli állapot idején a rendőrség bírói felhatalmazás nélkül bárkinél bármikor tarthat házkutatást, és minden olyan embert, aki a közrend megzavarása szempontjából gyanúsnak ítél meg, házi őrizetben tarthat. Ezen intézkedések átemelése az általános jogba kapta a legtöbb bírálatot, ezért a törvénytervezet szerint ezekhez csak bírói ellenőrzés mellett lesz joga a rendőrségnek.
“Úgy gondolom, hogy a bírók fogják szavatolni az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartását” – mondta Gérard Collomb belügyminiszter. Christophe Castaner kormányszóvivő pedig arra emlékeztetett, hogy a törvényben az is szerepelni fog, hogy ezek az intézkedések “csakis és kizárólag” terrorizmus gyanúja esetén vehetők igénybe.
“Olyan fenyegetettség alatt vagyunk, amely tartóssá vált, de a rendkívüli állapot nem lehet többé a megoldás” – mondta a kormányszóvivő. “Ezért meg kell teremteni a rendkívüli állapot feloldását, de a jogi arzenálunkat adaptálni kell ahhoz, hogy megfelelő eszközökkel rendelkezzünk ahhoz, hogy a terrorizmus elleni küzdelem az általános jog keretien belül is hatékony legyen” – tette hozzá.
A törvénytervezet négy alappilléren nyugszik.
A prektusok ezentúl a terrorfenyegetettség célpontjának tekinthető nagyobb események vagy épületek körül biztonsági övezetet hozhatnak létre, ahol szabályozhatják a belépést, a közlekedést, a parkolást, a belépők átvizsgálását, beleértve a biztonsági motozást és a csomagok átvizsgálását.
A terrortámadások megelőzésére a prefektúrák maximum fél éves időtartamra bezárathatnak olyan vallási vagy kulturális helyeket, ahol terrorcselekményre vagy erőszakra buzdító beszédeket, gondolatokat, eszméket hirdetnek, vagy az ilyen tetteket dicsőítik. A rendkívüli állapot alatt eddig 16 ilyen helyet záratott be a belügyminisztérium.
A közrend biztonságára különösen súlyos veszélyt jelentő magatartást mutató emberekkel szemben is felléphetnek a prefektúrák, ha a gyanúsított kapcsolatba lépett terroristának tekintett szervezetekkel vagy emberekkel, illetve ha terrorizmusra buzdító nézeteket képvisel vagy támogat.
Az ilyen embereknek a rendőrség pontosan meghatározhatja, hogy milyen körzetben tartózkodhatnak, de a rendkívüli állapottal ellentétben a korlátozásnak lehetővé kell tennie, hogy a gyanús személy családi vagy szakmai életét folytathassa. Ennek érdekében az elektronikus nyomkövető is alternatíva lehet a gyanús ember számára, akinek minden nap meg kell jelennie a rendőrségen ellenőrzésre, ahol közölnie kell minden elektronikus kommunikációs eszközének felhasználói nevét.
A rendőrség továbbra is elrendelhet házkutatásokat, akár éjjel is, de azokhoz előzetes bírói engedélyt kell kérnie és a lefoglalt eszközök átvizsgálása is csak bírói felügyelet mellett történhet.
A törvénytervezet várhatóan júliusban kerül a parlament elé.
