Az Országgyűlés elfogadta az Állami Számvevőszék 2016. évi szakmai tevékenységéről és az intézmény működéséről szóló beszámolóját. Az erről szóló határozatában a Parlament felkérte az Állami Számvevőszéket, hogy folytassa az ellenőrzést végző szervezetek módszertani fejlesztése érdekében tavaly megkezdett tevékenységét. A tavalyi évre vonatkozó beszámolójában az ÁSZ felvetéseket is megfogalmazott az Országgyűlés számára több, a közpénzügyeket érintő szabályozás felülvizsgálata érdekében.
Az Állami Számvevőszék elnöke 2017. április 13-án adta át az ÁSZ 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolót az Országgyűlésnek. A Gazdasági bizottság ezután május 9-i ülésén vette napirendre a számvevőszéki tájékoztatót. A bizottság támogatása után kezdődhetett meg a parlamenti vita, az Országgyűlés május 31-i plenáris ülésén Warvasovszky Tihamér alelnök ismertette az ÁSZ tavalyi szakmai tevékenységét. Expozéjában kijelentette: korszerűsíteni, egységesíteni kell az ellenőrzést végző szervezetek módszertanait.
Minden munkanapra jutott számvevőszéki jelentés tavaly
Az ÁSZ 2016-ban összesen 260 jelentést hozott nyilvánosságra és az ellenőrzések hasznosulása érdekében 2232 javaslatot fogalmazott meg, valamint további 169 figyelemfelhívó levelet küldött az ellenőrzött szervezeteknek, a feltárt szabálytalanságok, hiányosságok kijavítása, valamint a beazonosított kockázatok csökkentése érdekében. Ez azt jelenti, hogy 2016-ban minden egyes munkanapra jutott legalább egy számvevőszéki jelentés. Az elszámoltatható közpénzfelhasználás érdekében 2016-ban a Számvevőszék több mint 250 alkalommal értesített hatóságot, illetékes felügyeleti szervet, az ellenőrzései során feltárt bűncselekményre, vagy súlyos szabálytalanságra utaló gyanú miatt. Az Országgyűlés munkáját, a parlamenti döntéshozatalt 25 országgyűlési tájékoztató támogatta, továbbá 36 törvényjavaslathoz tett az ÁSZ ajánlást, és több jogszabály is módosult az ellenőrzési tapasztalatai alapján.
Az átláthatóság biztosítása érdekében az ÁSZ folyamatosan tájékoztatta a közvéleményt; ellenőrzéseiről, megállapításairól, saját szervezeti működéséről tavaly összesen több mint 2000 hírt tett közzé. Tanácsadó tevékenysége keretében a Számvevőszék 2016-ban 21 elemzést, továbbá egy 11 részes tanulmánysorozatot készített a jó kormányzásról, szakmai konferenciákat, „jó gyakorlatok” szemináriumokat szervezett és aktualizált önteszteket adott ki. A társadalmi felelősségvállalás jegyében az ÁSZ 2016-ban is aktív résztvevője volt a magyar emberek pénzügyi tudatosságát fejlesztő kezdeményezéseknek, melyet tavaly az Országgyűlés határozatában ismert el. Az Állami Számvevőszék 2016-os tevékenységéről és működéséről szóló beszámolóját ide kattintva teljes terjedelemben is elérheti.
Számvevőszéki felvetések a közpénzügyi törvények erősítése érdekében
Az Állami Számvevőszék a 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolójában először ellenőrzési tapasztalatai alapján fogalmazott meg felvetéseket az Országgyűlés számára, melyekben összesen négy, közpénzügyeket érintő szabályozási terület felülvizsgálatát javasolta.
Az önkormányzatok adósságrendezési eljárásainak ellenőrzési tapasztalatai alapján az ÁSZ felvetette, hogy szükséges olyan jogszabályok megalkotása, amelyek képesek egyidejűleg hatékonyan kezelni az eladósodást kiváltó okokat és a hitelezők érdekeit, illetve megfelelően szankcionálják a felelőtlen gazdálkodást, a szabályok be nem tartását. Erről a felvetésről itt olvashat részletesen.
A közvagyonnal való átlátható, felelős gazdálkodás érdekében megfogalmazott számvevőszéki felvetés a vagyonvédelmi intézkedések alkalmazásáról szól, amellyel az ÁSZ olyan vagyonvédelmi intézkedések bevezetését ajánlja a jogalkotónak, melyeket a hatóságok súlyos hiányosságok esetén akadálytalanul és azonnali hatállyal alkalmazhatnának. E felvetés indokoltságáról itt olvashat bővebben.
Ellenőrzési tapasztalatai alapján az ÁSZ felvetette a közpénzt használó szervezetek közzétételi kötelezettségének újragondolását. Mindez azért is indokolt lehet, mert a nemzetközi kitekintések tapasztalatai rámutattak: az uniós szabályozások lényegesen enyhébb követelményeket fogalmaznak meg a szabályozási környezetre vonatkozóan. Erről a felvetésről itt olvashat részletesen.
Az ÁSZ 2016. évi beszámolójában megfogalmazott negyedik felvetésében felhívta a figyelmet arra is, hogy szükséges erősíteni az ellenőrző szervezetek által végzett munka minőségbiztosítását és szankcionálását többek között a könyvvizsgálatnál, azaz a közpénzügyekkel érintett szervezetek tevékenységének piaci hitelesítőjénél is. E felvetésről pedig itt olvashat bővebben.
Elfogadta a Parlament az ÁSZ 2016-os beszámolóját
Az Országgyűlés ma elfogadott határozatában megállapította, hogy hogy az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségeit teljesítette, a gazdálkodását független könyvvizsgáló ellenőrizte, illetve erre vonatkozó pénzügyi beszámolóját hitelesnek minősítette. Az Országgyűlés egyúttal felkérte az Állami Számvevőszéket, hogy folytassa az államháztartás ellenőrzési rendszere módszertani megújítása érdekében kifejtett tevékenységét, és az ellenőrzési megállapításain, valamint elemzésein alapuló tapasztalataival járuljon hozzá az államháztartási rendszerben ellenőrzést végző szervezetek módszertani fejlesztéséhez, és tekintse át az ellenőrzésekről szóló tananyagokat.
Az ÁSZ álláspontja szerint az ellenőrzési módszertanok összeillesztésével, az azonos elvek szerinti összeállításával nagyobb hatás érhető el a közpénzügyek rendezettségében, ezért az ÁSZ áttekinti mind az első, mind a második ellenőrzési védelmi vonalhoz tartozó szervezetek ellenőrzési módszereit. Az ÁSZ szerepe, hogy kidolgozza a nemzetközi standardokon alapuló, az ellenőrző szervezetek számára meghatározó módszertani irányokat, és előmozdítsa az ennek megfelelő képzést. A témáról az ÁSZ tavaly decemberben részletesen tájékoztatta az Országgyűlés Gazdasági bizottságát, amiről itt olvashat egy tudósítást.
