Hamarosan megkezdheti működését az úgynevezett Európai Védelmi Alap, amelynek célja az EU stratégiai autonómiájának megteremtése, a tagországi beruházások hatékonyabbá tétele, a biztonság megerősítése, valamint a versenyképes és innovatív ipari bázis előmozdítása – jelentette be Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az alap a védelmi kutatást, illetve a katonai felszerelések és technológiák beszerzését célzó nemzeti beruházásokat hivatott koordinálni, kiegészíteni és kibővíteni. Az alap két, egymást kiegészítő, ugyanakkor struktúráját és forrásait tekintve eltérő vonalat foglal majd magában: a “kutatási” és a “képességfejlesztési” keretet.
A “kutatási keret” fő célja az innovatív védelmi technológiával kapcsolatos, együttműködésen alapuló – például az elektronika, a kódolt szoftverek és a robotika területén végzett – kutatások finanszírozása lenne. Erre 2019 végéig 90 millió eurót (27,8 milliárd forint) különítettek el, az idei évre 25 millió eurót. Brüsszel 2020 után évi 500 millió euróra emelné a program büdzséjét a tervek szerint.
Mint írták, szerdán közzéteszik az első pályázati felhívást, és a támogatási megállapodások aláírására várhatóan még ez év végéig sor kerül.
A “képességfejlesztési keret” lehetővé tenné, hogy a tagországok uniós társfinanszírozással és gyakorlati támogatással, a költségcsökkentés jegyében együttesen szerezzenek be bizonyos eszközöket, a résztvevők például közösen ruházhatnak be a dróntechnológiába vagy szerezhetnek be helikoptereket. A védelmi és iparfejlesztési programra 2019-2020-ban összesen 500 millió eurót fordítanának, ezt ezután évi egymilliárd euróra növelnék, ami a várakozások szerint a nemzeti finanszírozás szintjén évente ötmilliárd eurót tudna mozgósítani.
“Az alap katalizátorként fog működni az élvonalbeli és teljes mértékben együttműködő technológiákat és felszereléseket kifejleszteni képes erős európai védelmi ipar megteremtésében. Az irányítás továbbra is a tagállamok kezében marad, miközben jobb ár-érték arányt érhetnek el, és emellett növekszik a befolyásuk is” – mondta Jyrki Katainen munkahelyteremtésért felelős uniós biztos.
A bizottsági javaslatot még az uniós tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
A brüsszeli testület ezzel párhuzamosan nyilvános vitát indított a biztonsági és védelmi unió felé vezető útról azzal, hogy közzétett egy dokumentumot, amelyben három különböző lehetőséget vázolt fel az együttműködés erősítésére.
Az első opció értelmében még mindig a tagországok döntenének önkéntes, eseti alapon a védelmi együttműködés szükségességéről, az EU továbbra is csak kiegészítené a nemzeti erőfeszítéseket. Az együttműködés fokozódna, de az unió részvétele korlátozott maradna. Az EU és NATO közötti együttműködés jelenlegi formája megmaradna.
A második lehetőség keretében a tagállamok összevonnának bizonyos pénzügyi és operatív eszközöket, az unió pedig intenzívebben venne részt a kontinens védelmében az EU határain belül és kívül. Az EU és a NATO szintén fokozná a kölcsönös együttműködést, miközben az ügyek teljes spektrumát összehangolnák.
A harmadik forgatókönyv ugyanakkor egy közös uniós védelempolitika fokozatos kialakításáról szól a hasonló elképzelésekkel rendelkező tagállamok között, ennek értelmében Európa védelme az EU és a NATO egymást kölcsönösen erősítő felelőssége lenne, az unió önállóan is képes lenne magas színvonalú biztonsági és védelmi műveletek végzésére.
“Soha nem volt még akkora jelentősége egy erős NATO-nak és egy erős EU-nak, mint ma. Európának a meglévő eszközök megkettőzése nélkül kezébe kell vennie a saját biztonságának és védelmének ügyét, hogy erősebb partnere lehessen szövetségeseinek” – fogalmazott Katainen.
Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke kedden arról számolt be, hogy a védelmi beruházások összehangolásával évente 25-100 milliárd eurót takaríthatnának meg a tagországok.
