Az internetes felületeken megjelent jogellenes gyűlöletbeszédet tartalmazó bejegyzések 94,5 százalékát távolították el a platformokról az elmúlt egy évben Magyarországon, ami a 24 vizsgált uniós tagállam közül a legmagasabb arányt jelenti – közölte az Európai Bizottság.
Az Európai Bizottság és négy internetes, számítástechnikai óriásvállalat egy évvel ezelőtt fogadott el közös magatartási kódexet az interneten folytatott jogellenes gyűlöletbeszéd ellen. A magatartási kódex a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft kötelezettségvállalásait tartalmazza az ilyen tartalmak Európán belüli elterjedése ellen.
A magatartási kódex aláírásával az informatikai társaságok azt vállalták, hogy az illegális gyűlöletbeszédre vonatkozó érvényes bejelentéseket lehetőség szerint 24 órán belül felülvizsgálják és indokolt esetben letiltják, vagy megszüntetik az ilyen tartalmakhoz való hozzáférést az európai jogszabályokat átültető nemzeti jogszabályok alapján.
A magatartási kódex első évfordulóján közzétett bizottsági értékelés szerint noha a probléma továbbra is jelentős, a cégek jelentős előrelépést tettek kötelezettségvállalásaik teljesítésében. Kiemelték, a káros tartalmat kifogásoló bejelentések 24 órán belüli felülvizsgálata a korábbi 40 százalékról 51 százalékra nőtt, a bejelentett tartalmak 59,1 százalékát törölték uniószerte az elmúlt évben.
A korábbihoz képest az informatikai cégek jobban kezelték a polgároktól érkező bejelentéseket. A bizottság kiemelte, a Facebook az egyetlen olyan vállalat, amely teljes egészében elérte a napi bejelentések felülvizsgálatát. A többi platform esetében az eltávolítási arányok azonban alacsonyabbak maradtak abban az esetben, amikor egy értesítés a nyilvánosságtól származott – tették hozzá.
A vizsgálat azt mutatta, hogy amíg a Facebook rendszeres visszajelzést küld a felhasználóknak arra vonatkozóan, hogy értékeléseket küldjenek, a jogellenes tartalom eltávolítására irányuló megközelítések nagyfokú eltérést mutatnak – legyen az a terrorizmus, a gyűlöletbeszéd, a gyermekek szexuális bántalmazása vagy a szellemi tulajdonjogok megsértése – az egyes platformokat működtető vállalatok körében. Az ilyen eltérések bizonyos esetekben – például egyes illegális tartalom esetén – igazolhatók, de más esetekben csökkentik a rendszer hatékonyságát.
A jelentés megállapította, hogy az átláthatóbb és kiszámíthatóbb jogszabályi környezet ösztönzően hat a platformok üzemeltetőire, hogy proaktív módon kezeljék a gyűlöletbeszédre vonatkozó tartalmak vizsgálatát és eltávolítását.
