Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága 6 igen 1 tartózkodás és 2 nem szavazat mellett támogatta a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, és lezárta annak részletes vitáját.
Földiák Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztályvezetője a bizottság ülésén elmondta: a jövő évi büdzsé 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal, valamint 3 százalékos inflációval számol, emellett a GDP-arányos államadósság tovább mérséklődik, a GDP-hez mérten 70 százalék körüli szintre. A jövő évi költségvetés az ideihez hasonlóan három alrendszerre tagolódik, a központi költség működésére, a beruházások alakulására és az uniós pénzekkel való gazdálkodásra úgy, hogy az állam nullszaldós költségvetéssel működik – elemezte az NGM főosztályvezetője.
Kiemelte: a kormány a jövő évi költségvetéssel egyúttal meg kívánja alapozni a GDP fenntartható növekedését, az ország versenyképességének javítását, és a foglalkoztatás további bővítését. A kormány szándékai közé tartozik az is, hogy a közfoglalkoztatottak egyre nagyobb hányadát visszavezessék a versenyszférába, ezzel is csökkentve a munkaerőhiányt.
Az uniós források kifizetésében a következő évben szavai szerint “utazó sebességre” kapcsol a kormányzat. A kabinet az EU-s pénzek 60 százalékát ebben az uniós költségvetési ciklusban a gazdaság fejlesztésére akarja fordítani, ezzel erősítve az ország versenyképességét – mutatott rá.
Bana Tibor (Jobbik), a testület alelnöke jelezte, hogy pártja nem támogatja a jövő évi költségvetést. Az uniós pénzek kifizetésével kapcsolatban hangsúlyozta: a kiemelt programok kifizetése jól megy, a programok is jól haladnak, a kis- és középvállalkozások, különösen vidéken, viszont “fuldokolnak” a bürokráciában.
Józsa István (MSZP) azt mondta: a 2018-as büdzsé olyan jövedelem-átcsoportosításokat hajt végre, amelyek háttérbe szorítanak egyes társadalmi csoportokat. Úgy érvelt: bár az uniós kohéziós források a különbségek csökkentését célozzák, az országon belüli egyenlőtlenségek nem csökkentek.
Balogh László, az NGM pénzügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta: a konvergenciaprogram Brüsszelnek beadott legfrissebb változata azzal számol, hogy az ország versenyképességét tovább javítja a kormány a következő években. Ennek egyik eredményeként a GDP-arányos államadósság 2021-re 61 százalékra esik vissza, majdnem eléri az erre vonatkozó maastrichti előírást – mutatott rá Balogh László.
