Ha meg is valósulna a menedékkérők uniós államok közötti, kvóta szerinti elosztása, a rendszer következetes alkalmazása jogsértő helyzetet eredményezne – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
Az államtitkárt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy szerdán megkezdődött az Európai Unió Bíróságán a kvótaper tárgyalása.
Völner Pál közlése szerint a magyar beadványban főként eljárási hibákra hivatkoznak. A magyar álláspont szerint az elosztási mechanizmust létrehozó tanácsi határozat jogalkotásnak minősül, hiszen az kötelezettséget állapít meg a tagállamok számára, és annak elmulasztásához szankció is járul.
Az uniós jogalkotásnak viszont megvan a maga eljárási rendje, amelyet nem tartottak be: a tanács csak akkor térhetett volna el a beterjesztett bizottsági javaslattól, ha egyhangú döntés születik, ám nem így volt. Emellett a dokumentumot át kellett volna küldeni az Európai Parlamentnek ismételt véleményezésre, de a nemzeti parlamentek véleményét is ki kellett volna kérni – sorolta Völner Pál.
A beadványban továbbá azt a tartalmi kifogás is szerepel, hogy az intézkedés megfelel-e a szükségesség és arányosság elvének, a cél csak így érhető-e el – tette hozzá.
Az államtitkár kitért arra, hogy ha életbe is lép a kötelező kvóta, azt nem lehetne végrehajtani, hiszen a schengeni övezeten belül szabad a mozgás, és semmi sem garantálja, hogy a menedékkérők abban az országban maradnának, ahová küldték őket. “Nem tudom, milyen jogszabály alapján és milyen kényszerrel vinnék őket vissza, milyen eszközökkel lehet ott tartani őket, és ez milyen egyezményeket és szabályokat sértene” – sorolta.
Eleve a genfi menekültügyi egyezmény megkérdőjelezi, hogy “embereket lehet-e osztogatni, mint egy embervásáron”, tehát a szabály betartása és betartatása jogsértő helyzetet eredményezne – vélekedett.
A magyar kormány 2015 decemberében fordult a törvényszékhez, hogy kérje a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, Magyarország ellenkezése ellenére fogadtak el néhány hónappal korábban. Szlovákia is hasonló beadvánnyal fordult a bírósághoz.
