A legfőbb török ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) kérelmezi az Emberi Jogok Európai Bíróságánál (EJEB), hogy választási csalás miatt nyilvánítsa érvénytelennek az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-ai népszavazás eredményét – jelentette be Selin Sayen Böke CHP-szóvivő sajtótájékoztatóján.
Böke egyelőre nem részletezte, hogy a lépésre pontosan mikor kerül sor.
A CHP a múlt héten először a Legfőbb Választási Tanácshoz (YSK), majd a legfőbb közigazgatási bírósághoz fordult hasonló kérelemmel, miután a párt állítása szerint a YSK legalább 2,5 millió olyan borítékot és szavazócédulát érvényesnek fogadott el a voksok összesítésénél, amelyek nem voltak hivatali pecséttel ellátva és ez befolyásolhatta a népszavazás kimenetelét. Mindkét testület visszautasította a panaszokat.
A CHP már korábban jelezte: szükség esetén kész az alkotmánybírósághoz vagy akár az EJEB-hez fordulni a kérdésben. Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint az EJEB nem jogosult a népszavazás eredményének felülvizsgálatára és az ügy már le van zárva. Binali Yildirim török kormányfő pedig úgy látja, hogy “a CHP erőfeszítései feleslegesek”.
Százszázalékos feldolgozottság mellett, de nem hivatalos adatok szerint a szavazók 51,41 százaléka igennel, 48,59 százaléka nemmel voksolt az alkotmánymódosításra, amelynek révén megszűnik a miniszterelnöki tisztség, és a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnak át. A két szavazótábor közötti voksok különbsége 1 millió 379 ezer 934. A részvétel 85,1 százalékos volt.
Bírálók úgy vélik, hogy a változtatás messzemenő hatalmat fog biztosítani Erdogannak, és az új alkotmány alig hagy meg valamit a demokrácia működéséhez szükséges intézményes fékekből és ellensúlyokból. Több vezető nyugat-európai politikus úgy látja, hogy a népszavazás lebonyolítása miatt, amely “nem felelt meg a nemzetközi normáknak”, Törökország eltávolodik az EU-tól. Német politikusok az uniós csatlakozási tárgyalások leállítását szorgalmazták arra hivatkozva, hogy az egyre inkább tekintélyelvű Erdogan támogatása felér a demokratikus értékek elutasításával.
A török vezetés szerint az új alaptörvény nagyobb stabilitást, biztonságot és jólétet teremt.
