Meghatározta az Európai Parlament az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnéséről létrejövő esetleges egyezség elfogadásához szükséges feltételeket, és amennyiben ezek nem teljesülnek, a képviselők nem fogják majd jóváhagyni a megállapodást – tájékoztatott a parlament sajtószolgálata, miután a testület plenáris ülésén megszavazták a kritériumokat tartalmazó határozatot.
A néppárti, szociáldemokrata, liberális és zöld frakció által beterjesztett dokumentumban elvetették a párhuzamos tárgyalások lehetőségét. Kiemelték, csak akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások a felek közötti jövőbeli kapcsolat feltételeiről, ha megfelelő ütemben haladnak az egyeztetések a kilépési megállapodásról.
Ennek kapcsán megjegyezték, hogy bármilyen átmeneti megállapodás maximális időtartama három év lehet. A jövőbeni kapcsolatokra vonatkozó megegyezés pedig csakis azután köthető meg, hogy az ország ténylegesen kivált az unióból.
Az Európai Parlament szerint nem lenne tanácsos a jövőbeni gazdasági kapcsolatok kérdésében ágazati megállapodásokat, a biztonság és a gazdasági együttműködés összekapcsolásával pedig különalkut kötni. Emellett ismételten megerősítették, hogy a négy szabadság – a tőke, az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő szabad mozgása – szétválaszthatatlan.
Mint írták, elsődleges fontosságú, hogy garantálják a jogait a szigetországban élő uniós állampolgároknak, illetve a briteknek az EU huszonhét országában.
A képviselők hangsúlyozták, hogy az Egyesült Királyságra egészen a kilépés pillanatáig érvényesek maradnak a szerződéses jogok és kötelezettségek. Ide tartozik, hogy Londonnak az EU-ból kilépve is teljesítenie kell majd a közösséggel szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit.
Kitértek rá, hogy a folyamat során biztosítani kell az észak-írországi helyzet stabilitását és el kell kerülni a fizikai határ újbóli felállítását.
Az uniós parlament “jóhiszemű és átlátható” tárgyalásokra szólította a feleket, az Egyesült Királyságot pedig óva intette attól, hogy bármelyik tagállammal külön egyezkedésbe kezdjen.
Bár szakemberek szerint a parlament csak marginális szerepet fog játszani a tárgyalásokon, az Egyesült Királyság és az EU közötti esetleges egyezséget az Európai Parlamentnek is jóvá kell majd hagynia, sok képviselő pedig azzal fenyegetett, hogy nem fogadják el a megállapodást, amennyiben az valamilyen szempontból sérti az unió alapértékeit.
Schöpflin György fideszes képviselő hangsúlyozta: “nyugalmunkat megőrizve, professzionálisan és elköteleződéssel kell a tárgyalásokat lefolytatnunk, célunk az, hogy hosszú távra tervezzünk és pozitív összegű játszmaként biztosítsuk a jövőt mindkét fél számára”.
Szanyi Tibor, az MSZP képviselője szerint “biztató, hogy az EU dinamikus, határozottan integrációpárti mandátummal készül a tárgyalásokra, de ettől még sajnos változatlanul tény, hogy a Brexittel végső soron mindenki csak veszít”.
“Nem nagyon hiszem, de remélem, hogy mindez Orbán és a többi, hatalmához ragaszkodó jobboldali nacionalista demagóg számára is súlyos figyelmeztetésül szolgál” – írta közleményében a politikus.
A brit kormány nemrég megküldte az értesítést a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról, hivatalosan elindítva az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnéséhez vezető folyamatot. A cikkely kétévi időkeretet határoz meg a kilépés feltételeiről szóló egyeztetésekre. A tárgyalássorozat meghosszabbítható, de ehhez a bennmaradó “huszonhetek” egyhangú beleegyezése is szükséges lenne.
