Európai uniós összehasonlítások alapján is jól teljesítenek a hazai bíróságok, az Európai Bizottság tavalyi igazságügyi eredménytáblája szerint a hatékonyság, a minőség és a bírói függetlenség tekintetében a 28 tagállam közül stabilan az első harmadban szerepel Magyarország – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Győrben.
Handó Tünde a Győri Törvényszék és a Győri Ítélőtábla összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatón az eredménytáblát részletezve elmondta, hogy az eljárások hosszát tekintve Magyarország az ötödik, megelőzve Finnországot, Svédországot, Romániát és Franciaországot, a polgári peres és a közigazgatási eljárásokat illetően pedig – a három említett szempont alapján – a hatodik helyen áll.
A folyamatban lévő ügyek mennyisége szerint az ország a közigazgatási eljárásokat nézve a második, a polgári ügyek esetében pedig a negyedik.
Az Európa Tanács jelentésében az áll, hogy míg 2010-ben 104 nap volt az átlagos ügyek hossza a bíróságokon, addig 2014-ben 64 nap, úgy, hogy közben ötven százalékkal emelkedett a beérkezett ügyek száma. A jelentés szerint nincs még egy tagállam, ahol ekkora mértékű javulás következett be az időszerűség tekintetében – hangsúlyozta az OBH elnöke.
Ezeket az eredményeket árnyalhatja, hogy az emberi jogok európai bírósága 2016-ig csaknem 2 milliárd forint bírságot szabott ki Magyarországra, egyebek mellett a bírósági eljárások elhúzódása miatt – mondta Handó Tünde, majd hozzátette, hogy az ügyek döntő része jóval 2012 előtt indult, s “egy másik időszak tehertételéből erednek”.
A jó igazságszolgáltatás legfontosabb elemének nevezte az OBH elnöke a jó bírót, aki független, szabad, és felelős a munkája és a társadalom iránt is.
Handó Tünde kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy a jogi határzár életbelépésével jelentősen nő a Szegedi Törvényszék terhe, mert az illegális bevándorlók ügye oda kerül. A megnövekedett teher csökkentésére hosszú távon kell állandó létszámról gondoskodni.
Takács József, a Győri Törvényszék elnöke elmondta, hogy időszerűség tekintetében tovább javult a törvényszék mutatója, tavaly már az ügyek 82 százalékát befejezték. Az idei évre tervezett célkitűzés ennek a mutatónak a további javítása.
Beszélt arról is, hogy a Győri Törvényszékhez került a Győri Ítélőtábla döntése alapján a vörösiszapper. A hatvanezer oldalas dokumentáció egy része szerdán érkezett meg a Veszprémi Törvényszékről, s jelenleg előkészítés alatt van, hogy melyik bíró tárgyalja a büntetőügyet.
Hozzátette, hogy a bíró munkájának segítésére egy csoportot alakítanak majd, amely segíti a tanács munkáját, a bírót pedig minden más ítélkezés alól felmentik a tárgyalás időszakára.
Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke arról beszélt, hogy 2015-höz képest tavaly 23 százalékkal javult a befejezett ügyek száma, a civilisztika és a büntető ügyszakokban három-hat hónap alatt befejezték az ügyeket.
Hozzátette, a táblabíróság jó eredményét mutatja, hogy tavaly a Kúria a civilisztika ügyszakban a peres ügyek 75 százalékánál tartotta fenn az ítélőtábla határozatát. A büntető ügyszakban pedig mindössze két esetben változtatta meg a másodfokú döntést.
