Többrendbeli sikkasztás és más bűncselekmények miatt jogerősen öt év szabadságvesztésre és ötmillió forint pénzbüntetésre ítélte a 2003-ban kipattant brókerügy elsőrendű vádlottját, Kulcsár Attilát a Fővárosi Ítélőtábla Debrecenben eljáró, Elek Balázs vezette tanácsa.
A táblabíróság ezzel tovább enyhítette Kulcsár Attilának a megismételt elsőfokú eljárásban kiszabott hat év hat hónap szabadságvesztésről szóló ítéletét.
Kerék Csaba másodrendű vádlottat – kilenc hónappal mérsékelve az elsőfokú ítéletet – három év szabadságvesztésre és ugyancsak ötmillió forint pénzbüntetésre ítélték.
Az ügy több más vádlottjának büntetését is enyhítette a táblabíróság: a kilencedrendű vádlottal szemben a vagyonelkobzást 58,5 millió forintra csökkentették, a tinegyedrendű vádlott esetében a próbaidő három évre csökkent, a tizennegyedrendű vádlott büntetését megrovásra enyhítették, a tizenötödrendű vádlott pénzbüntetését 600 ezer forintra csökkentették, a tizenhatodrendű esetében pedig a próbaidőt két évre csökkentették.
Az ügyben érintett gazdasági társaságok esetében is rendelkezett az ítélőtábla a vagyonelkobzás mellőzéséről, illetve mértékéről, és a zár alá vétel feloldásáról. Egyebekben a táblabíróság helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét.
Az ítélőtábla szerint a Fővárosi Törvényszék túlnyomórészt megalapozott tényállást állapított meg, törvényes volt a bizonyítás, és a törvényszék eleget tett indokolási kötelezettségének is. Az első- és másodrendű vádlott cselekményeit ugyanakkor a másodfokú bíróság csalásnak minősítette. Részben azért, mert az elkövetéskor a dematerializált értékpapír nem minősült dolognak, sikkasztás bűntettét pedig idegen dolog eltulajdonításával vagy sajátként rendelkezéssel lehet megvalósítani – indokolta a döntést a bíró.
Az ítélőtábla szerint ebben a büntetőügyben a csalás törvényi tényállását lehet megállapítani, vagyis azt: ha valaki jogtalan haszonszerzés érdekében mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz. A büntetés kiszabásánál az ítélőtábla figyelembe vette az eljárás rendkívül hosszú idejét – 14 év -, a kár megtérültét, és az elsőrendű vádlott beismerő vallomását, “ami nélkül csak nagyon kevés tényállást lehetett volna megállapítani”.
A jogerős ítélet kihirdetésén egyik vádlott sem jelent meg.
Kulcsár Attila, a K and H Equities egykori vezető brókere és társai ellen 12 éve nyújtották be a vádiratot.
A 2003-ban kipattant brókerbotrány lényege az ügyészség szerint, hogy 1998 és 2003 között a K and H Bank brókercégénél dolgozó Kulcsár Attila rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, köztük egyes állami vállalatok, önkormányzatok pénzét. A vádhatóság szerint az elkövetési érték 23 milliárd forint, a kár 8 milliárd.
Kulcsár Attilát 2008-ban sikkasztás és egyéb bűncselekmények miatt az akkori Fővárosi Bíróság nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte.
Mintegy két év múlva, 2010-ben a Fővárosi Ítélőtábla új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot, amely 2015-ben hozott ítéletében a vagyonelkobzást helybenhagyta, de a börtönbüntetést Kulcsár esetében hat év hat hónapra csökkentette.
A megismételt elsőfokú eljárásban a törvényszék felmentette a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól – az azóta elhunyt – Rejtő E. Tibor harmadrendű vádlottat, a K and H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját, a vesztegetés vádja alól pedig Forró Tamás vállalkozót, újságírót.
A 18 vádlott közül Kulcsár Attila mellett még néhányan kaptak letöltendő szabadságvesztést, köztük sikkasztás miatt Kerék Csaba másodrendű vádlott 3 év 9 hónapot, a többiek 2 évet vagy annál kevesebbet. Több vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a bíróság, és többen voltak olyanok is, akiknek az ügyében felmentő rendelkezés született.
A törvényszék néhány vádlott és számos cég esetében rendelt el vagyonelkobzást, amely összességében milliárdos nagyságrendű.
Kulcsár Attila esetében az eddig előzetesben, házi őrizetben töltött időt és a lehetséges kedvezményeket figyelembe véve lényegében letöltöttnek tekinthető a büntetés.
