Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésének napján Európa jövőjéről, a március 9-10-ei uniós csúcs eredményeiről és a Római Szerződés közelgő hatvanadik évfordulója kapcsán születendő nyilatkozatról vitáztak az EP-képviselők Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottsági elnökével, Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, Paolo Gentiloni olasz miniszterelnökkel és Louis Grech máltai miniszterelnök-helyettessel.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke beszédében aláhúzta, nem szabad az EU jövőjéről szóló vitát az “egy vagy két sebesség” kérdésére szűkíteni. Ezzel összefüggésben kijelentette: nem akar “új vasfüggönyt” Európában.
Úgy vélekedett, az új amerikai kereskedelmi politika elvárásokat támaszt az Európai Unióval szemben annak érdekében, hogy a multilaterális szabadkereskedelem vezető ereje legyen. Ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy a szociális partnereket és civil szervezeteket mindenfajta, így a szabadkereskedelmi tárgyalások részesévé is kell tenni.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke úgy vélekedett, hogy a Római Szerződés közelgő évfordulója alkalom arra, hogy az uniót és annak értékeit közelebb vigyék az emberekhez.
“Soha nem volt ekkora szükség az egységre. Nem gyengíteni, hanem megváltoztatni kell az Európai Uniót” – fogalmazott.
Európa jövője kapcsán Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott: “aki gyorsan akar haladni, menjen egyedül. Aki messzire akar jutni, menjen együtt másokkal.”
Aláhúzta, a Brexitről folytatandó tárgyalások során az unióban maradó 27 tagország egységéért fog küzdeni, és azért, hogy a felek közeli barátok maradjanak.
Paolo Gentiloni olasz kormányfő a vita során kijelentette, ha az unió nem képes csökkenteni a munkanélküliséget, magára hagyja az elesetteket, a kontinens határán a migrációval birkózó országokat és behódol a nacionalizmusnak, akkor teljesen elveszíti a polgárok bizalmát.
A kétsebességes Európáról szólva úgy fogalmazott: “nemet mondok a kétféle Európára, a nagyra és a kicsire, a keletire és nyugatira, de igent mondok arra az Európára, amelyhez minden ország saját ambíciója szerint csatlakozhat és ahol mindenki a közös ügy részese lehet”.
Az unió soros elnökséget betöltő Málta részéről Louis Grech miniszterelnök-helyettes a vitán azt hangsúlyozta, hogy Európának határozott vezetőkre van szüksége, és nem szabad engednie a pesszimizmusnak.
“Nem szabad, hogy legyenek másodrangú állampolgárok, gyors és meggondolatlan megoldások és zsigeri reakciók” – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Manfred Weber, az Európai Parlament (EP) néppárti frakcióvezetője szerint biztosítani kell, hogy az emberek Brüsszelre ne mint külső, kényszerítő tényezőre tekintsenek, miközben a politikusok otthon bezsebelik a közös sikerekért járó elismerést. Mindenkinek közös felelőssége van, ezért “el kell magyarázni, hogy miért és hogyan szavaztak a közös asztalnál”. A török csatlakozásról úgy vélekedett, hogy az belátható időn belül nem reális.
Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának (SD) vezetője szerint manapság “varázsszó” a többsebességes Európa. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ez csak egy eszköz, nem pedig stratégia.
“A probléma nem a sebesség, hanem az irány. Erős szociális pillér, erős befektetési stratégia irányába kell haladnunk, amelyet az adócsalás és adóelkerülés elleni harc eredményeiből kell finanszírozni. Minél jobban fenyegetik Európát, annál jobban hiszek benne” – fogalmazott a frakcióvezető.
Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának (ALDE) vezetője Recep Tayyip Erdogan török elnököt cinizmussal vádolta. Aláhúzta, hogy Erdogan szólásszabadságot követel Európában, miközben újságírókat börtönöznek be országában.
“
Fagyasszuk be a csatlakozási tárgyalásokat, most csak ezt tehetjük” – vélekedett a frakcióvezető.
Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő a vitához benyújtott írásbeli hozzászólásában hangsúlyozta, az a tény, hogy az uniós csúcstalálkozó döntési folyamatainak lengyel hátráltatása miatt pusztán elnöki következtetések jelenhettek meg, jól illusztrálja, hogy “a Kaczinsky-Orbán típusú európai nacionalista szélsőjobb egyre inkább kész és képes károkat okozni közös európai érdekeinknek”.
Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselője írásbeli hozzászólásában kiemelte, az Európai Tanács legutóbbi ülése is azt bizonyította, hogy az európai közösség sorsfordító változások előtt áll. A kétsebességes Európai Unió, amely egyre inkább megvalósulni látszik, történelmi veszélyt jelent Magyarországra.
“Nekünk, magyaroknak a biztonságot és a stabilitást jelentő nyugat-európai országokkal kell együtt tartanunk” – húzta alá a képviselő.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője írásbeli hozzászólásában egyetértett azzal, hogy Európa csak a kölcsönös szolidaritás alapján működve lehet sikeres. Szomorúnak nevezte, hogy a lengyel kormány belpolitikai okokból zsarolni próbálta a többi tagországot. Az ilyen kormányokkal szemben egységben és határozottan kell fellépni – húzta alá a politikus.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője írásbeli hozzászólásában hangsúlyozta, azzal, hogy Magyarország kimarad az Európai Ügyészségből, a magyar kormány “egyértelművé tette, hogy a csalások felderítése helyett, azok biztonságos elkövetésében érdekelt”. Úgy vélekedett, Magyarország lassan az Európai Unió “adózási fekete lyukává változik”, amelynek csak úgy lehet elejét venni, ha a jövőben Magyarország nem költhet uniós támogatást valódi ellenőrzés nélkül.
Az Európai Parlament sajtóosztályának tájékoztatása szerint más képviselőcsoporthoz tartozó magyar képviselő nem küldött írásbeli hozzászólást a vitához.
