Elutasította a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) Bosznia-Hercegovina beadványát, amelyben Szarajevó a Szerbiával szemben tíz éve lefolytatott perben hozott ítélet felülvizsgálatát kérte. Míg a bosnyák politikusok kudarcnak és politikai döntésnek, addig a szerbek sikernek és az igazság győzelmének nevezték a döntést.
Az ICJ az indoklás szerint azért utasította el a kérelmet, mert megkérdőjeleződött a dokumentumot benyújtó boszniai képviselő legitimitása. A hágai döntésben – amelyet a szerb és a boszniai sajtó is ismertetett – emellett az olvasható, hogy a felülvizsgálatot nem a hivatalos szervek kezdeményezték, mivel a beadásáról eltért a háromtagú boszniai államelnökség tagjainak véleménye.
A csütörtöki döntés is megosztotta az elnökség szerb, bosnyák és horvát tagját, a hírre pedig rajtuk kívül Szerbia is reagált.
Mladen Ivanic, a háromtagú államelnökség soros, szerb elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette: a Nemzetközi Bíróság döntése várható volt, és azt némiképp saját sikerének is érzi, hiszen határozottan kiállt a felülvizsgálati kérelem elutasítása mellett. Úgy vélte, hogy az ICJ ezzel a döntéssel támogatja az 1992-1995-ös délszláv háborút lezáró békeszerződés által létrejött országot.
Hasonló véleményen volt Igor Crnadak külügyminiszter is, aki szerint a politikusoknak a népek egymáshoz közelítését és megbékélését kell elősegíteniük, és akik az utóbbi időszakban válságot igyekeztek okozni, azoknak meg kell tenniük az első békítő lépéseket – utalt Bakir Izetbegovicra, az elnökség bosnyák tagjára, aki a felülvizsgálatot kezdeményezte.
Tomislav Nikolic szerb elnök szerint is teljesen igazságos és helyes döntés született, minden más határozat veszélybe sodorta volna Bosznia-Hercegovinát és intézményeinek működését, valamint tovább élezte volna a Szerbiával fenntartott viszonyt.
Bakir Izetbegovic viszont a sajtónak az ICJ döntésének nyilvánosságra kerülését követően arról beszélt, hogy a nemzetközi testület politikai döntést hozott, és politikai játékot játszott. Hozzátette: az elutasítással bosnyákként és politikusként is komoly csapást mértek rá. Úgy fogalmazott: a bíróság “rávágta az ajtót” azokra, akik az igazságot keresik.
Várady Tibor nemzetközi jogász, aki a Bosznia-Hercegovina elleni egykori perben Szerbiát képviselte, kijelentette: a Nemzetközi Bíróság döntése pontot tesz az ügy végére, ugyanis újabb kérelmet már nem lehet átadni a határidők lejárta miatt.
A hágai Nemzetközi Bíróság tíz éve felmentette Szerbiát mint államot a boszniai Srebrenicában véghezvitt népirtásban való kollektív bűnösség felelőssége alól, de megállapította, hogy Belgrád megszegte azt a kötelezettséget, amelynek alapján meg kellett volna akadályoznia az ilyen cselekményeket a jugoszláv utódállamban. A Szarajevó beadványára indított eljárást lezárva az ENSZ-bíróság megállapította, hogy Srebrenica városánál, ahol 1995-ben csaknem 8000 boszniai muzulmánt gyilkoltak meg, népirtás történt. Az ENSZ-békefenntartók védelme alatt álló Srebrenica elfoglalása után, 1995 júliusában elkövetett mészárlások kimerítik a népirtás fogalmát, s azokat “a boszniai szerb hadsereg tagjai követték el” – állt az ítéletben. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekmények történtek Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
A felülvizsgálatot az eljárás lezárásától számítva tíz éven belül lehetett kérelmezni, ez a határidő február 26-án járt le. Bakir Izetbegovic kezdeményezését a tíz évvel ezelőtti ítélet felülvizsgálatára Belgrád és a boszniai szerbek egyaránt bírálták. A felülvizsgálati kérelem beadását nem támogatta az államelnökség szerb és horvát tagja sem.
Az 1992-1995-ös boszniai háborúban több mint százezren vesztették életüket. A legfrissebb népszámlálási adatok szerint a 3,5 milliós ország lakosságának a fele bosnyák, 30 százaléka szerb, 15 százaléka pedig horvát nemzetiségű.
