Február 1-jétől három központi beszerző szerv – a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ – közbeszerzési eljárásainál kötelező az elektronikus kommunikáció, ami legkésőbb az év végéig valamennyi közbeszerzési eljárásra kiterjed. Az e-közbeszerzés bevezetése növeli a transzparenciát és a versenyt – közölte a Miniszterelnökség.
A Miniszterelnökség kifejtette: az elektronikus közbeszerzés bevezetésével a 2014-ben megalkotott új uniós közbeszerzési irányelveknek kíván megfelelni a kormány, amelyek szerint az elektronikus közbeszerzés (e-közbeszerzés) bevezetése tagállami kötelezettség. Ez a közbeszerzési eljárások során a teljes körű elektronikus kommunikáció biztosítását jelenti. Másrészt célja az is, hogy a 2015 novemberében hatályba lépett közbeszerzési törvény legfőbb üzenetét mintegy kiegészítve, tovább növelje a transzparenciát.
“Ezáltal mintegy új eszközt adunk a piac szereplőinek kezébe, amely katalizátor szerepet tölthet be a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) megerősödésében, megkönnyítve belépésüket a közbeszerzések piacára. A nagyobb verseny pedig végső soron kedvezőbb árakat és jobb minőséget eredményez” – fogalmazott a Miniszterelnökség.
Az irányelvek alapján 2017. április 18-ig a központi beszerző szerveknél kerül sor az e-közbeszerzés bevezetésére, majd 2018. október 18-ig minden közbeszerzési eljárásnál kötelezővé válik az alkalmazása. Magyarország ennél korábbi határidővel vállalta az e-közbeszerzés bevezetését, a központi beszerző szervek esetén 2017. február 1-jével, a többi közbeszerzési eljárásnál pedig legkésőbb 2017. december 31-én.
A Miniszterelnökség szerint kiemelt hangsúlyt kap a magyar ajánlatkérők, kedvezményezettek, gazdasági szereplők felkészítése arra, hogy napi közbeszerzési gyakorlatukat az uniós jogi környezet figyelembevételével, az unió bírósága és az Európai Bizottság jogértelmezésének megfelelően alakítsák ki.
Közölték, ezt szolgálandó – az Európai Bizottsággal szoros együttműködésben, a bizottság szakmai iránymutatásainak figyelembevételével – már eddig is számos közbeszerzési információs anyagot (például ellenőrzési összefoglalók, mintafelhívások, útmutatók) dolgoztak ki. Ezek azért szükségesek, hogy az Európai Bizottság által is szorgalmazott tájékoztatási feladat, a jó közbeszerzési gyakorlatok elterjesztése minél hatékonyabban valósuljon meg, elősegítve a közbeszerzési szabálytalanságok megelőzését és kiszűrését.
Az információs anyagok gyakorlatorientált módon a napi közbeszerzési ellenőrzési tapasztalatokat hasznosítják, de az uniós auditok tapasztalatait is közkinccsé teszik – tették hozzá.
Az információs anyagok közül az úgynevezett összefoglalók szakmai iránymutatást fogalmaznak meg mind a közbeszerzési kiírások előzetes ellenőrzése során, mind pedig a már folyamatban lévő, vagy lezárásra váró közbeszerzési eljárások során a benyújtott dokumentumok ellenőrzéséhez, valamint segítséget nyújtanak a tipikus hibák elkerüléséhez. Céljuk továbbá, hogy ismertessék a szerződésmódosítások előzetes véleményezésére vonatkozó ellenőrzési gyakorlatot, elősegítve a szerződésmódosítások közbeszerzési-jogi szempontú jogszerűségének elbírálását. Az összefoglalók rendkívül részletesek, de egyúttal “felhasználó-barátak” is, mivel bemutatják többek között a Közbeszerzési Döntőbizottság egyes eseteit és döntéseit, felhívják a figyelmet a rossz és jó gyakorlatokra, kiemelik az ellenőrzésekhez benyújtandó dokumentumok körét és rövid, lényegre törő összefoglalókat tartalmaznak az egyes kérdésekről – áll a közleményben.
A közbeszerzési felhívás és dokumentációminták, valamint az útmutatók célja, hogy segítséget nyújtsanak a szabályos közbeszerzési eljárások előkészítéséhez, az audittapasztalatok figyelembevételével elősegítve a szabályszerű és hatékony támogatásfelhasználást. A felhívás- és dokumentációminták mellett rövid leírások is elérhetőek arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezetteknek milyen lényeges feltételeket kell figyelembe venniük, amikor egy adott eljáráshoz dokumentumokat készítenek.
A dokumentumok útmutató része tehát a jó gyakorlatokat, a kerülendő és az alkalmazható előírások tartalmi követelményeit részletezi, a minták pedig – ezen követelményeknek megfelelő – konkrét szövegsablonokat, példákat tartalmaznak.
A Miniszterelnökség szerint a közzétett minták és kapcsolódó útmutatók a közbeszerzések terén kevésbé gyakorlott ajánlatkérőknek egyfajta segítségül szolgálnak, emellett a jó gyakorlatok elterjesztésével gyorsítják az ellenőrzési folyamatot is.
A több tucatnyi iratminta és útmutató a https://www.palyazat.gov.hu/iratmintk-1 webhelyen érhető el.
