Az Európai Unió tagországainak állampolgárai egyre inkább tudatában vannak uniós jogaiknak, ugyanakkor mind többen vannak, akik további ismereteket kívánnak szerezni ezen a téren – állapította meg jelentésében az Európai Bizottság.

A bizottság jelentése szerint öt európai közül négy mindenekelőtt a szabad mozgáshoz való jogot értékeli, különös tekintettel arra, hogy az unión belül bárhol szabadon letelepedhetnek, dolgozhatnak, tanulhatnak, vagy üzleti tevékenységet folytathatnak.
   

A bizottság ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ismeretek hiánya miatt az uniós polgárok nem élnek teljes mértékben az európai parlamenti és a helyi választásokra vonatkozó választójogukkal, és sokan nem tudnak a más uniós tagállamok nagykövetségein keresztüli konzuli védelemhez való jogukról sem.
    

A jelentés az Európai Bizottság tervezett tevékenységének négy fő területére összpontosít. Ilyen az uniós polgársághoz kapcsolódó jogok és a közös uniós értékek érvényesülésének előmozdítása, az unió demokratikus életében való polgári részvétel erősítése, az uniós polgárok mindennapi életének egyszerűbbé tétele, valamint a biztonság megszilárdítása és az egyenlőség előmozdítása.
    

A célok megvalósítása érdekében a bizottság az egész unióra kiterjedő tájékoztató kampányt tervez, hogy a polgárok még inkább tisztában legyenek jogaikkal. Erősíteni kívánja az önkéntes szerepvállalást az európai fiatalok körében a rászorulókkal való szolidaritást,  intenzívebbé kívánja tenni a civil párbeszédeket és a nyilvános vitákat az uniós polgárokkal való eszmecsere érdekében, valamint  abból a célból,  hogy a lakosság jobban megértse, milyen hatást gyakorol az unió a mindennapi életükre. Emellett az uniós polgárok aktív és passzív választójogának gyakorlását elősegítő, bevált gyakorlatokat népszerűsítenék.
    

Az Európai Bizottság 2010 óta háromévente jelentést készít az uniós polgárság előmozdítása és megszilárdítása érdekében tett főbb kezdeményezésekről. A jelentések a polgároktól kapott visszajelzéseken, a benyújtott petíciókon, valamint a biztosok és a polgárok közötti közvetlen párbeszéden alapulnak.