Az Állami Számvevőszék befejezte a Nemzeti Színház Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Zrt. vagyonmegőrzési és gazdálkodási tevékenységének 2011-2014 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a tulajdonosi joggyakorlás, valamint a Nemzeti Színház vagyongazdálkodási tevékenységének szabályozása és működtetése összességében megfelelő volt. A saját és a vagyonkezelt eszközök nyilvántartását megfelelően végezték, valamint az ellátott közhasznú tevékenység bevételeinek és ráfordításainak elszámolása is szabályszerűen történt. A Nemzeti Színház beszámolási kötelezettségét azonban hiányosan teljesítette, továbbá a közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének nem teljes körűen tett eleget, mellyel nem biztosította az átláthatóságot. A Nemzeti Színháznál független belső ellenőrzést nem alakítottak ki, illetve nem működtettek.
Az Állami Számvevőszék az államháztartáson kívülre nyújtott költségvetési támogatások és ingyenes vagyonjuttatások ellenőrzésével hozzájárul ahhoz, hogy a közpénzeket az államháztartáson kívül működő szervezetek is átlátható módon használják fel. Az ÁSZ ezért ütemezetten végzi az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek ellenőrzését, melynek keretében sor került a Nemzeti Színház Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Zrt. (2014. június 10-től Nemzeti Színház Közhasznú Nonprofit Zrt.) ellenőrzésére is.
Az ÁSZ 2014-ben az önkormányzati tulajdonban lévő társasági formában működő színházak gazdálkodását is ellenőrizte. Az ekkor lezárult 17 színházat érintő ellenőrzési tapasztalatait széles körben megosztotta az ÁSZ. 2016 novemberében továbbá a Pécsi Nemzeti Színház ellenőrzése ért véget, amely lehetőséget biztosított annak bemutatására, hogy a színházi ellenőrzések tapasztalatai a korábban még nem ellenőrzött intézményeknél hogyan hasznosulnak.
A Nemzeti Színház tevékenységének célja, az országos és nemzetközi színházművészet egészét, és annak minden ágát felölelő színházi tevékenység folytatása, az ország művészeti értékeinek kezdeményező képviselete, propagálása és menedzselése bel- és külföldön egyaránt. Főtevékenysége az előadóművészet, de a nevelés és oktatás, a képességfejlesztés, az ismeretterjesztés, a kulturális tevékenység, továbbá a kulturális örökség megóvása területén is lát el feladatokat. A kormányzati szektorba sorolt, 100%-ban állami tulajdonban lévő társaság felett a tulajdonosi jogokat a társasági részesedés tekintetében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel (MNV Zrt.) kötött megállapodás alapján 2012. május 13-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, ezt követően az Emberi Erőforrások Minisztériuma gyakorolta. A Nemzeti Színház saját tőkéje 2014 végén 9 milliárd 788,2 millió Ft volt.
Az ellenőrzés megállapította, hogy az MNV Zrt. és a tulajdonosi joggyakorlók összességében szabályszerűen alakították ki a Nemzeti Színház tulajdonában, illetve kezelésében lévő vagyonnal való gazdálkodás feltételeit. A Nemzeti Színház feladatait alapvetően saját vagyonával látta el. A társaságnál a saját vagyon értékének megőrzését és gyarapítását biztosító vagyongazdálkodási tevékenységek szabályozása a közbeszerzési szabályzat késedelmes aktualizálása mellett megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Az egyéb belső szabályzatok összhangban voltak a tulajdonosi joggyakorlók által előírt követelményekkel és megfeleltek a jogszabályi előírásoknak.
A vagyon nyilvántartása szabályszerű volt, azonban a vagyonkezelésbe vett eszközök értékcsökkenésének elszámolásakor a belső szabályozástól eltértek. A Nemzeti Színház a közhasznú tevékenységek ráfordításainak és bevételeinek szabályszerű elkülönítését biztosította, az elszámolás összességében megfelelő volt. A Nemzeti Színház vagyongazdálkodási tevékenységét – a vagyonkezelésbe vett eszközökkel kapcsolatos visszapótlási kötelezettség teljesítésének kivételével – a jogszabályi rendelkezések és a belső szabályzatok előírásainak megfelelően végezte. Tevékenysége 2013 kivételével veszteséges volt, amely a saját tőke csökkenését okozta. A követelésállományát megfelelően kezelte. A vagyonváltozást eredményező döntések előkészítése összességében megfelelt a jogszabályoknak és a belső előírásoknak.
Az ÁSZ megállapította, hogy a Nemzeti Színház a beszámolási kötelezettségét hiányosan teljesítette. Továbbá a közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének nem teljes körűen tett eleget, és információs rendszerének kialakítása is hiányos volt. A Nemzeti Színház a belső szabályzatban foglaltak ellenére a belső ellenőrzés kialakítását, működtetését nem biztosította, annak ellenére, hogy 2014-től ezt számára jogszabály is előírta. A Nemzeti Színháznak, mint kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek adósságot keletkeztető ügylete nem volt, a kormányzati szektor hiányára befolyást gyakorló bevételeket és ráfordításokat szabályszerűen számolta el.
Az ÁSZ a Nemzeti Színház vezérigazgatójának hat javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.
