Az Európai Bizottság mintegy két éve 20154015. számon kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben tekintettel arra, hogy a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 227.§ (3)(a) bekezdése alapján a szabadságra vonatkozó rendelkezések iskolaszövetkezet esetében nem voltak alkalmazandóak. Ez pedig azt jelentette, hogy az iskolaszövetkezeti keretek között munkát végző hallgatóknak, tanulóknak nem járt szabadság.
Ez az Európai Bizottság álláspontja szerint azonban nem felelt meg a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv rendelkezéseinek, mely munkavégzés esetén nem ismer ilyen kivételi kört. A Munka törvénykönyvének a 2017. évi költségvetést megalapozó törvényben történő módosításával egyidejűleg a jogalkotó így az iskolaszövetkezetek szabályozásához is hozzányúlt. A módosítás keretében az iskolaszövetkezeti jogviszonyt a jogalkotó kiemelte a Munka törvénykönyvéből és áthelyezte a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvénybe, ahol külön fejezetet kapott. A jogviszonyra így tavaly szeptembertől kezdve kevés kivételtől eltekintve a polgári jogi megbízás szabályai lettek irányadóak. A munka és pihenőidővel összefüggésben azonban néhány munka törvénykönyvében lévő rendelkezés alkalmazását az uniós joggal való további konfliktus megelőzése céljából elrendelte. Ennek megfelelően biztosította a munkaközi szünet, valamint a napi pihenőidő szabályait is. A szabadság vonatkozásában pedig úgy rendelkezett, hogy minden 13 feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár, legalább is így szólt a törvény 2016. december 31-ig. A kötelezettségszegési eljárás 2016. november 17. napján az Európai Bizottság oldalán feltűntetett adatok alapján lezárult arra tekintettel, hogy a szövetkezeti törvény szabályai a diákok szabadságát biztosítják. Az egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXII. tv. 1.§ (5) bekezdése azonban az EU konformabb szabályokat ismételten visszamódosítja. A 2017. január 1. napjától hatályos rendelkezések szerint a személyes közreműködést teljesítő, nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban nem álló személyek esetén alkalmazandóak csupán az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezései, az iskolaszövetkezet azonban lényegében ilyen személyekből áll. Jelenleg tehát mintegy 100 diák jogosult szabadságra, további 120.000 diák azonban nem.
Sok a kötelezettségszegési eljárás
Az Országgyűlés hivatalos oldala szerint 2016. első félévében Magyarországgal szemben 3 bírósági szakaszban lévő kötelezettségszegési eljárás folyt, 4 eljárás indokolt vélemény szakaszban, további 15 eljárás pedig hivatalos felszólítás szakaszban volt. Ez utóbbi kategóriába tartozott az iskolaszövetkezeti tagok munkavégzésére vonatkozó szabályozásnak a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelve való ütközése. Már az is vitatható megoldás volt, hogy a jogalkotó a munka törvénykönyve munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek kiterjesztése helyett az egész jogintézményt szövetkezeti törvénybe tolta át, hiszen a diákmunka ezen formája inkábba munkaerő-kölcsönzés egyik formája, semmint megbízási jogviszony. A december végéig hatályban lévő szabályok ugyanakkor legalább visszahivatkozták a munka törvénykönyve fontosabb rendelkezéseit (bár nem mindet: csupán a munkaközi szünetet, napi pihenőidőt, de a munkaidőlimiteket már nem), köztük a vitatott szabadságra vonatkozó rendelkezéseket. A szabadságra vonatkozó szabályok ugyanakkor összesen 4 hónapot értek meg, így visszajutottunk lényegében az eredeti állapothoz. A probléma ugyanakkor az, hogy innen indult az egyik kötelezettségszegési eljárás is. Az Európai Bizottság oldala szerint egyebekben az utóbbi félévben újabb eljárások is indultak Magyarországgal szemben munkajogi, munkavédelmi szabálysértések miatt.
