Újabb ajánlásokat fogalmazott meg a lengyel hatóságok számára az Európai Bizottság (EB) az elmúlt hónapok lengyelországi fejleményei miatt, amelyek a brüsszeli testület szerint komoly aggodalomra adnak okot.
“A bizottság úgy döntött, hogy további ajánlásokat küld a lengyel kormánynak, mivel újabb problémák merültek fel a lengyelországi jogállamisággal kapcsolatban” – közölte sajtótájékoztatóján Frans Timmermans, az EB első alelnöke.
Friss ajánlásaiban Brüsszel főként azt kifogásolta, hogy a lengyel államfő kedden Julia Przylebska alkotmánybíró személyében ideiglenes elnököt nevezett ki az alkotmánybíróság élére. A nemrégiben elfogadott jogszabályokat megelőzően a taláros testület maga dönthetett az elnök személyéről.
A korábban is felmerült problémákról szólva Timmermans kijelentette, hogy történtek ugyan előrelépések, számos aggályos kérdést azonban továbbra sem sikerült eloszlatni. Az alelnök megismételte a bizottság álláspontját, miszerint a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri Lengyelországban.
Hangsúlyozta, hogy a bíróságok függetlensége alapvető fontosságú a jogállamiság szempontjából, amelyen “a teljes európai struktúra alapul”. Mint mondta, a bizottság nem fog meghátrálni az ügyben, a cél, hogy a lengyel hatóságokkal együtt megoldást találjanak a problémás kérdésekre.
Az Európai Bizottság két hónapot adott a lengyel kormánynak arra, hogy rendezze az aggályos kérdéseket és tájékoztasson az e célból megtett intézkedésekről, s az EB ettől függően dönt majd a további intézkedésekről – mondta az alelnök, aki kérdésre válaszolva kijelentette, nem zárják ki a 7. cikk szerinti eljárás megindítását sem.
Az uniós jog “őrzőjének” is tekintett Európai Bizottság az úgynevezett jogállamisági mechanizmus második szakaszának keretében júliusban ajánlásokat fogalmazott meg a lengyel hatóságok számára a kifogásolt kérdések megoldására. Ez az első alkalom, hogy alkalmazzák ezt a mechanizmust egy tagországgal szemben.
A lengyel alkotmánybíróságra vonatkozó jogszabályváltozások miatt az év elején megindított jogállamisági mechanizmus végső esetben akár Lengyelország szavazati jogának felfüggesztését is maga után vonhatja az uniós szerződés 7. cikke szerinti, ugyancsak többlépcsős eljárás keretében. Mindazonáltal erősen kétséges, hogy ehhez meglenne az uniós tagországok támogatása. Orbán Viktor miniszterelnök például korábban kijelentette, hogy a magyar kormány nem fog támogatni semmilyen Lengyelországgal szembeni szankciót.
Az utóbbi időben sok bírálat érte a varsói kormányt, elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonta a közmédiát és korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét. Varsó szerint a törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.
