A gazdasági válság miatt bedőlt hitelszerződések Spanyolországban is súlyos társadalmi feszültségekhez vezettek, amelyek a Magyarországon történtekhez hasonlóan számos elvi jelentőségű döntés meghozatalára késztették a legfelsőbb szintű bírói fórumokat.
Ítélethirdetés a C-154/15 Gutiérrez Naranjo, C-307/15 Palacios Martínez és C-308/15 Banco Popular Español egyesített ügyekben
A spanyol legfelsőbb bíróság 2013 májusában úgy döntött, hogy tisztességtelennek minősülnek a spanyol bankok által a jelzálogalapú kölcsönszerződésekben alkalmazott azon feltételek, amelyek szerint a hitelfelvevők által fizetendő kamatok csak egy bizonyos küszöbig követik az általános kamatszint csökkenését. Amennyiben tehát a kamatszint e küszöb alá esik, az adósoknak akkor is a küszöbnek megfelelő kamatláb alapján kell a törlesztéseket teljesítenie.
A legfelsőbb bíróság szerint e feltételek azért tisztességtelenek, mert a bankok elmulasztották a hitelfelvevőket megfelelő módon tájékoztatni azok gazdasági és jogi következményeiről. A spanyol bíróság azonban egyúttal úgy döntött, hogy a semmiség joghatásai csak a kérdéses feltételek tisztességtelenségét megállapító ítéletének kihirdetését követő időszakot érintik, azaz az e döntés meghozatala előtt teljesített kamattúlfizetések nem járnak vissza az adósoknak. E döntés célja az volt, hogy megóvja az amúgy is válságban lévő spanyol bankszektor működőképességét, amely az említett ítélet időbeli hatályának korlátozása nélkül a kérdéses feltételek tömeges alkalmazása miatt igen jelentős összegű pénzvisszatérítésre lett volna köteles.
A hitelfelvevők azonban követelik e túlfizetések visszatérítését is és az ügyeikben eljáró alsóbb fokú spanyol bíróságok azt kérdezik az Európai Bíróságtól, hogy a legfelsőbb bíróságnak a tisztességtelen feltételek semmisségének a joghatásait korlátozó döntése összhangban van-e a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló uniós irányelvvel, amely szerint az ilyen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve.
