A civil szervezetekkel kapcsolatos bejegyzési és változásbejegyzési eljárások jövő évtől tervezett egyszerűsítéséről számolt be a nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár Kaposváron.
Fülöp Attila a Kaposvári Civil Parlament – a civil szervezeteknek az állam és a társadalom közötti közvetítő szerepe erősítésére idén nyáron alakult testület – ülését megelőző sajtótájékoztatón elmondta: az Országgyűlés várhatóan még az idén elfogadja azt a javaslatot, amelynek köszönhetően 2017-től az ügyészségtől a bírósághoz kerül a civil szervezetek törvényességi felügyelete, megszűnik a sokszori hiánypótlás és jogszabályban rögzítik a bejelentéshez szükséges okiratokat.
Kiemelte, a tervezett változások között szerepel az is, hogy ha a bíróság az egyszerűsített eljárásban a rá irányadó határidőt elmulasztja és további 30 napon belül sem történik bírósági intézkedés, automatikusan megtörténik a szervezet bejegyzése.
A helyettes államtitkár kitért arra, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap szakmai pályázatainál azok a magyarországi civil szervezetek, amelyek határon túli társpályázóval közösen pályáznak, a jövőben önállóan is nyújthatnak be támogatási igényt.
Fülöp Attila magyarázata szerint a bejegyzést és a módosítást érintő változtatásoktól azt várják, hogy az eljárások rövidebb ideig tartanak, kevesebb adminisztrációval járnak és olcsóbbak lesznek a civilek számára.
A helyettes államtitkár utalt arra, hogy Magyarországon mintegy 60 ezer egyesület, alapítvány van, ezeknek mintegy fele működik, kétharmad részük a kultúra, a szabadidő, a sport, vagy szociális, egészségügyi területen vállal feladatokat.
Kiemelte, a civil szervezetek állami és magántámogatása nőtt az elmúlt években. Az utolsó lezárt évben, 2014-ben az államtól, a magántámogatóktól érkező, továbbá a saját bevételük összesen 559 milliárd forintot tett ki. Amíg az állami támogatás 2010-ben 144 milliárd, addig 2014-ben már 175 milliárd volt 196 milliárd forintos magántámogatás mellett.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár arról szólt, hogy a civileknek fontos szerepük van a kulturális alapellátás, a kulturális alapú közösségfejlesztés céljainak megvalósításában.
Megjegyezte, Somogy megyében erőteljes a civilek aktivitása, a kulturális államtitkárságnak számos programja van, köztük a kulturális közfoglalkoztatotti kezdeményezés, amelyben számít a közreműködésükre.
Gelencsér Attila, Kaposvár és térsége fideszes országgyűlési képviselője, a Kaposvári Civil Parlament alapítója azt közölte, hogy már a reformkorban is erőforrásként tekintettek az akkor egyletekbe tömörült civilekre. Széchenyi Istvánt idézve hangsúlyozta, egy magányos ember semmi, csak egyesületeknek van hosszú élete és igazi súlya.
A parlamenti képviselő úgy vélte: Magyarország a 20. században évtizedeken át nélkülözte azt a megtartó erőt, biztonságot, szolidaritást, amit a civilek jelentenek, a mostani kormány azonban úgy tekint rájuk, ahogy egykor Széchenyi István.
Gelencsér Attila szavai szerint a civilek garantálják a demokráciát, a szabadságot, értékeket teremtenek és őriznek.
