Növelni kellene a 2017-es uniós költségvetés összegét, a tervezettnél több pénzre van szükség a fiatalkori munkanélküliség csökkentésére, gazdaságélénkítésre és a menekültválság kapcsán a harmadik országok megsegítésére – áll az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban.
A képviselők a kötelezettségvállalási előirányzatok szintjén 2 százalékkal, körülbelül 3 milliárd euróval növelnék a jövő évi uniós büdzsét az Európai Bizottság által tervezetthez képest, amely így 160,7 milliárd eurót tenne ki. Az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács álláspontjához képest ez 4,1 milliárd euró többletet jelent a kötelezettségvállalások területén. Az EP a kifizetésekre 136,7 milliárd eurót javasolt, 1,8 milliárddal többet, mint a bizottság.
A 446 igen szavazattal, 184 ellenében, 60 tartózkodás mellett megszavazott indítvánnyal a képviselők elutasították a tanács által javasolt megszorításokat. A szükséges forrásokat a parlament a többéves pénzügyi keret félidei felülvizsgálata kapcsán szerzett előirányzatokból biztosítaná – tájékoztatott az EP sajtószolgálata.
Az Európai Parlament további 1,5 milliárd eurót bocsátana az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés rendelkezésére, illetve a tanács ellenében az idei szinten tartaná a harmadik országokban végrehajtandó fejlesztési projektekre és humanitárius segélyezésre szánt összegeket. Az EP emellett az orosz embargó hatásainak kivédése céljából 600 millió euróval emelné a mezőgazdasági előirányzatokat.
“Ha tényleg ki akarunk evickélni a mostani válságokból, akkor megfelelő költségvetésre van szükség. Amikor a 2014-2020-as többéves pénzügyi keretről tárgyaltunk, még sokkal kevesebb menekült érkezett Európába. Be kell látni, hogy a körülmények megváltoztak. Ambiciózus költségvetésre és a pénzügyi keret alapos felülvizsgálatára van szükség” – mondta a szavazás előtt Jens Geier szocialista jelentéstevő.
A tanács később arról tájékoztatta az Európai Parlamentet, hogy nem tudja elfogadni a képviselők által javasolt módosításokat. Az álláspontok közelítése céljából egyeztetőbizottság ül majd össze a tanács és a parlament képviselőivel, s ha ezek a tárgyalások nem vezetnek eredményre november 17-ig, akkor Brüsszelnek új javaslatot kell előterjesztenie.
“Örömmel látom, hogy a tanácsnak és a parlamentnek ugyanazok a céljai az uniós büdzsé vonatkozásában: a migrációs válság kezelése, a biztonság megerősítése, a növekedés élénkítése és a munkahelyteremtés. Ez magabiztossá tesz, hogy a lehető legjobb költségvetést tudjuk majd elfogadni” – közölte Ivan Lesay szlovák államtitkár, az EU soros elnökségét ellátó Szlovákia képviseletében.
Az EP állásfoglalást fogadott el a 2014-2020-as pénzügyi keretterv felülvizsgálata kapcsán is, amelyben támogatta az Európai Bizottságnak a 12,8 milliárd eurós emelést magában foglaló javaslatát. Az emelés részben a migrációs válság kezelését szolgálná. Ez a 12,8 milliárd euró nagyobb részben a kerettervben még meglévő, fel nem használt költségvetési mozgástérből származna.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a szavazásokat követően kiemelte: “sajnálatos, hogy mindkét mostani szöveg hivatkozik a júliusi plenáris ülésen elfogadott, a 2014-2020-as pénzügyi keretterv félidős felülvizsgálatával kapcsolatos parlamenti jelentésre”, amelyben “támogatták a kényszerbetelepítést és az azt elutasító országok durva pénzügyi szankcionálását”. A magyar polgárok elsöprő többségének ugyanakkor világos és egyértelmű az álláspontja: nemet mondanak a kényszerbetelepítésre. Ezért a Fidesz európai parlamenti képviselői a pénzügyi keretterv csak olyan felülvizsgálatát, és csak olyan uniós költségvetést fognak elfogadni, amelyben ezek a büntetések még ötlet szintjén sem szerepelnek” – hangsúlyozta Deutsch.
Párttársa, Erdős Norbert üdvözölte, hogy az EP “nem fogadja el a mezőgazdasági források tanácsi csökkentését, így minden költségvetési soron visszaállította az eredeti európai bizottsági javaslatot”. “Szintén jó hír, hogy a költségvetés tartalmazza az ősszel elfogadott 500 millió eurós tejágazati mentőcsomagot” – tette hozzá.
“A néppárti többségű európai intézmények nem nyúlhatnak ismét a megszorítás eszközéhez. Gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés és a fiatalok támogatása nélkül ugyanis csak egy helyben toporgunk. A forrásokat például a fiatalok esetében sem elaprózva, hanem olyan programokra kell felhasználni, melyek már bizonyítottak és hatékonyak, mint a szocialista eredetű Ifjúsági Garanciaprogram” – közölte Szanyi Tibor MSZP-s képviselő.
Balczó Zoltán jobbikos képviselő pedig annak a véleményének adott hangot, hogy az EU 2017-es költségvetését “meghatározza a hétéves pénzügyi keret kalodája”. Ennek összege reálértékben 4,5 százalékkal csökkent az előző ciklushoz képest, ezen belül a számunkra legfontosabb kohéziós alapok 8,4 százalékkal – mondta.
