Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek ítélte, ezért megsemmisítette azt a két kúriai határozatot, amelyek szerint politikai reklám volt az M4 csatornán, valamint a TV2-n elhangzott hirdetés, amelyben többen az október 2-ai népszavazáson való részvételükről vallanak.
Az egyik határozatban a Kúria a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-t az M4 csatornán, a másikban pedig a TV2 Média Csoportot a TV2-n elhangzott reklám miatt marasztalta el, és állapította meg, hogy a “Szeretem Magyarországot és szavazok október 2-án” műsorszám közlésével a műsorszolgáltatók megsértették a választási eljárásnak a politikai reklám közzétételéről szóló rendelkezését. A Kúria szerint a népszavazási kampánynak nemcsak a népszavazásra feltett kérdés mikénti megválaszolása, hanem a részvétel vagy a távolmaradás is része volt, és ebben a kontextusban a kormány megbízásából készült, a részvételre ösztönző reklám nem függetleníthető a népszavazás szervezőjének céljától. Ezáltal a közlésben megjelent a kormány támogatására való ösztönzés, ami azonban a politikai reklám ismérve – indokolta döntését a bíróság.
A Kúria végzésével szemben a műsorszolgáltatók alkotmányjogi panasszal fordultak az Ab-hez, amely kedden megállapította a végzések alaptörvény-ellenességét és ezért megsemmisítette azokat.
Az Alkotmánybíróság határozatában kitért arra, hogy abból, hogy a hatalom forrása a nép, aki a hatalmát választott képviselői útján vagy közvetlenül gyakorolja, az következik, hogy önmagában sem az e jog gyakorlására való felhívás, sem az attól való tartózkodásra felhívás nem minősül politikai reklámnak. Az Ab szerint a műsorszámok semmilyen formában nem utalnak a népszavazáson eldöntendő kérdés mikénti megválaszolására és nem irányulnak a népszavazás során megnyilvánuló választói akarat befolyásolására.
Utaltak a Kúria két megtámadott határozatára, amelyek értelmében egy társadalmi célú reklám közzététele során nem elegendő önmagában a közérdekű cél meglétének vizsgálata, a népszavazási kampány aktuális tartalmát és irányát is vizsgálnia kell a műsorszolgáltatónak, ami alapján a társadalmi célú reklámnak szánt műsorszám politikai reklámnak minősülhet.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint azonban egy társadalmi célú reklám közzététele előtti vizsgálat során nem várható el a műsorszolgáltatótól, hogy vizsgálja azt is, egy kampány pillanatnyi állásából következve esetleg valamilyen mögöttes tartalom megállapítható-e. Ez ugyanis könnyen eredményezheti azt is, hogy egy közérdekű céllal ellentétes politikai vélemény megakadályozza a közérdekű cél elérését szolgáló társadalmi célú reklám közzétételét – szögezte le az Ab.
Az Alkotmánybíróság szerint az a körülmény, hogy a részvételre ösztönzés a népszavazás érvényességét szolgálja, nem ad alapot arra az értelmezésre, hogy az alaptörvény értelmében a közlés a kérdésnek a kormány – mint kezdeményező – által kívánt módon való megválaszolására irányulna.
Az Ab szerint a Kúria végzéseivel a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényben előírt szabályoknál lényegesen szélesebb körű vizsgálatot igénylő, és objektív módon be nem határolható többletkötelezettséget telepített a műsorszolgáltatókra. A Kúria döntése alkalmas arra, hogy – mintegy öncenzúraként – a műsorszolgáltatót visszatartsa társadalmi célú reklámok közzétételtől. A Kúria a végzésében foglalt jogértelmezésével ennek következtében megsértette a műsorszolgáltatónak a médiatartalom-szerkesztésre vonatkozó, az alaptörvényben biztosított szabadságát – olvasható az Alkotmánybíróság határozataiban.
